Lassuló növekedés, kissé romló egyensúly

Mérsékelt ütemben lassuló infláció, kissé romló egyensúlyi viszonyok és alacsonyabb növekedési ütem fogja jellemezni a magyar gazdaságot 2001-ben -- hangzott el a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján, melyen a 2000--2001-es időszak gazdasági fejlődése volt a téma.



Az idei év pozitív jelensége, hogy a nemzetközi versenyképesség a nem multinacionális cégek esetében is javult. Ezt mutatja, hogy az exportdinamika 18 százalék körüli lesz, amely meghaladja az import növekedését. Ennek ellenére -- a romló cserearányoknak köszönhetően -- 2000-ben a külkereskedelmi mérleg romlására lehet számítani -- mondta Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnöke.



A romló cserearányok kedvezőtlen hatása nem csak a külső egyensúlyi mutatók romlásában mutatkozik meg. A mintegy 800 millió euróra tehető negatív hatás módosítja az elkölthető jövedelem nagyságát is. Így miközben az ez évi jövedelembővülést 5,5 százalékra, addig az elkölthető jövedelem növekedését 4,2 százalékra becsüli a GKI.



A költségvetési folyamatok szempontjából a 2000. évet a "csendes kiigazítás" időszakának tekinti a kutatóintézet. Az alulbecsült infláció lehetőséget nyújtott hivatalos terveken felüli bevételek realizálására, ugyanakkor alacsony szinten tartotta a reálbér-növekedést.



Az infláció nem csupán a kormányzati elképzeléseknél, hanem a korábbi kutatói prognózisoknál is magasabb szinten fog alakulni. Ennek oka a várakozásokat meghaladó energiaár-emelkedés.



A kormányzati beavatkozások hatására a magas energiaárak nem gyűrűztek be teljesen a hazai gazdaságba. Mivel ezt a politikát hosszú távon nem lehet fenntartani, a Gazdaságkutató arra számít, hogy jövőre, amikor az olajárak csökkenése várható, ennek nem lesz jelentős pozitív hatása az infláció alakulására. Ugyanakkor a kereskedelmi és fogyasztói ellenállás miatt megállhat az élelmiszerárak dinamikus növekedése. Az árszínvonal-emelkedés gyors mérséklődése a kereslet oldaláról sincs alátámasztva. A 2001-ben 14 százalék körüli keresetnövekedés, az alacsony reálkamatok, valamint a kormányzati és vállalati beruházások bővülése 6 százalékos összkereslettöbbletet jelent.



Ebből is következik, hogy a gazdasági növekedésből jövőre az ideinél nagyobb részt képvisel majd a belföldi felhasználás, és kisebbet az export. Elsősorban a kisebb külső importkereslet hatására a gazdasági növekedés 5 százalék körül alakul. Mivel a cserearányok további romlása nem várható, paradox módon elképzelhető, hogy a GDI, az elkölthető jövedelem nagyobb lesz, mint az idén.



A gazdaságpolitika elemzése kapcsán elhangzott, jövőre egy élénkítő fiskális politika várható, amelyet alkalmazkodó, eszköztelen monetáris politika kísér. Bár a jelenlegi alacsony reálkamatok és a csökkenő megtakarítások mellett szükség lenne egy jelzésértékű kamatemelésre, szinte bizonyos, hogy ilyen lépésre nem kerül sor. A Gazdaságkutató Rt. ugyanakkor úgy véli, a mostani élénkítő magatartás érthető a választások előtti időszakban, és a kedvező gazdasági viszonyok között később könnyen korrigálható.



A Világgazdaság kérdésére Vértes András elmondta, jövőre a nagyobb belső kereslet ellenére sem várja a folyó fizetési mérleg állapotának nagymértékű romlását, annak hatása inkább a 2001-ben 8,5 százalékosra becsült inflációban jelentkezik.



M. I.

GKI: kamatemelésre lenne szükség Kedvező világgazdasági körülmények között fejlődhet tovább jövőre a magyar gazdaság -- hangzott el a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján. Mindez lassan mérséklődő infláció, csökkenő megtakarítások és élénkítő fiskális politika mellett történhet. Munkatársunktól-->