Megugrott a passzívum Oroszországgal

Az Európai Unió nem csak a legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, egyben a legjelentősebb kereskedelmi többletet adó reláció is, derül ki a Gazdasági Minisztérium adataiból. Ráadásul az egy évvel ezelőttihez képest alaposan felduzzadt a magyar kereskedelmi többlet ebben a viszonylatban: míg ugyanis tavaly az első nyolc hónapban még "csak" 345,9 millió dollárt tett ki, az idén ugyanebben az időszakban már 1,461 milliárdra rúgott. Az aktívum szinte teljes egésze a német--magyar forgalomban keletkezett: a teljes magyar exportban 38,3, az importban pedig 26,3 százalékos súlyt képviselő relációban 1,428 miliárdos lett a magyar többlet. (Kivitelünk egyébként Németországba 14,4 százalékkal bővült, behozatalunk ennél jóval kisebb, 3 százalékos dinamikát produkált.)



Az Európai Unió 15 tagországába irányult a magyar kivitel 75,9 százaléka, ami szinte megegyezik az egy évvel ezelőtti 76 százalékos súllyal. A viszonylat érdekessége, hogy az onnan származó import csak a teljes magyar behozatal 59,2 százalékára rúg -- ez csökkenés a bázisidőszakhoz képest, tavaly ugyanis még 65,4 százalékos volt az uniós import súlya. A tíz legfontosabb kereskedelmi partnerünk sorában 7 uniós tagállam található, s többségükkel aktív a forgalmunk.



A CEFTA-országokba irányul a magyar kivitel 8,1 százaléka, ami alig valamivel haladja meg a bázisidőszakban regisztrált 8 százalékos arányt. Az import részarányának növekedése ennél valmivel számottevőbb: tavaly ilyenkor 7,2, az idén 7,5 százalékot tett ki. A magyar export 16,9 százalékos bővülését ugyanis meghaladta az import növekedése, ami 21,5 százalékos volt. Ennek megfelelően tovább romlott -- a tavalyig gyakorlatilag aktív -- kereskedelmi szaldó a CEFTA-val. Az idei év első nyolc hónapjában a passzívum 83,1 millió dollár volt (tavaly ilyenkor 22,3 millió).



Még ennél is kiugróbb az import dinamikája szemben az exportéval a FÁK viszonylatában. Exportunk ugyanis 16,9 százalékkal bővült, miközben behozatalunk 65 százalékkal. Ennek megfelelően jelentősen nőtt a FÁK-országok súlya a magyar importban: a tavalyi 6,2-ről 8,8 százalékra. Ugyanakkor kivitelünknek csak 2,5 százaléka irányul a Független Államok Közösségébe, ami mindösszesen 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg. A magyar--FÁK kereskedelem alakulásában meghatározó az orosz reláció -- onnan szerezzük ugyanis be energiaszükségletünk zömét. Ennek megfelelően hagyományos passzív a magyar--orosz forgalom. Ám az idei év első nyolc hónapjában a világpiaci energiaárak magasrepülése miatt 634 millió dollárral többet kellett fizetni az orosz energiahordozók importja után. Így a tavaly ilyenkor rögzített 671,8 millió dolláros első 8 havi hiány közel megkétszereződött, s 1,264 milliárdot tett ki az idén. Pedig az Oroszországba irányuló magyar kivitel is az átlagos -- 14,7 százalékos -- növekedést jóval felülmúlta, 23,9 százalékos volt. Ám az import bővülési üteme a 16,3 százalékos teljes magyar behozatali dinamikának a többszöröse, 72,6 százalékos volt, ennek megfelelően romlott tovább az amúgy is jelentős szaldóhiány.

Több mint egymilliárd dollárral nőtt az aktívum az unióval Több mint egymilliárd dollárral nagyobb aktívum keletkezett az év első nyolc hónapjában a magyar--EU forgalomban, mint egy évvel ezelőtt. A külkereskedelmi forgalom viszonylati szerkezetében az elmúlt időben alig-alig történtek változások. Továbbra is kiugróan nagy, döntő súlyt képvisel a forgalomban az Európai Unió: az első tíz legjelentősebb partnerország közül 7 uniós tagállam. Munkatársunktól-->