Egy nagyhatalom megpróbálja a lehetetlent – rés támadt a blokádon: egyre több hajó jut át Hormuznál
Sikeresen, Iránnal együttműködve átkelt szerdán a Hormuzi-szoroson egy dél-koreai tartályhajó – jelentette be Dzso Hjon dél-koreai külügyminiszter a parlamentben. A tárcavezető elmondta, hogy a kétmillió hordó nyersolajat szállító hajó előző nap indult útnak, és rendkívül óvatosan kelt át a blokád alatt lévő szoroson, további részleteket azonban nem közölt.
Biztonsági források szerint a vízi jármű február vége, tehát az iráni háború kitörése óta, több mint húszfős legénységgel a fedélzetén vesztegelt a környékbeli vizeken. A Bloomberg hírügynökség úgy tudja, hogy a dél-koreai Ulszan kikötővárosába tartó hajó üzemeltetője a HMM dél-koreai vállalat.
Az átkelésre mintegy két héttel azt követően került sor, hogy az ugyanahhoz a vállalathoz tartozó, panamai zászló alatt haladó HMM Namu teherhajót két, azonosítatlan légi eszköz eltalálta, nem messze az Egyesült Arab Emírségektől. Az incidens nyomán a hajón tűz keletkezett, a legénység egyik tagja pedig könnyebben megsebesült.
Dzso Hjon vasárnap telefonon egyeztetett iráni kollégájával, Abbász Aragcsival, és a beszélgetés során – a dél-koreai külügyminisztérium tájékoztatása szerint – egyetértettek abban, hogy tárgyalásokat folytatnak a szorosnál lévő dél-koreai hajók és legénységük biztonságáról.
Egyre többen jutnak át a Hormuzi-szoroson
Ráadásul nem csak a dél-koreai hajó járt sikerrel. A Bloomberg jelentése szerint az iráni háború idején a Perzsa-öbölbe belépő, nem iráni kötődésű, nagy tartályhajók szinte mindegyike sikeresen kijutott a térségből rakománnyal a fedélzetén. Ez arra utal, hogy kialakult egy szűk hajótulajdonosi kör, amely hajlandó vállalni a Hormuzi-szoroson való átkelés kockázatát.
A Bloomberg által összeállított hajókövetési adatok alapján március elseje óta legalább 19, kőolajat vagy cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) szállító, iráni kapcsolatokkal nem rendelkező hajó lépett be és hagyta el a Hormuzi-szorost. Ezzel szemben mintegy 100 olyan tanker, amely még a konfliktus előtt érkezett a Perzsa-öbölbe, továbbra is ott rekedt a támadásoktól való félelem miatt – számolt be az OilPrice.com.
A 19 átkelő hajó közül hét a görög Dynacom Tankers Management vállalathoz köthető. A társaság a konfliktus kezdete óta az egyik legaktívabb szereplő maradt a Hormuzi-szoros használatában. A cég vakmerő módon gyakran kikapcsolja hajói transzpondereit, majd csendben, rendszerint az éjszaka leple alatt hajtja végre az átkelést. Nem világos, hogy a Dynacom kötött-e bármilyen különmegállapodást Teheránnal az átkelések előtt.
A hajók által szállított rakományok többsége az Egyesült Arab Emírségekből és Irakból származott. A fennmaradó hajók közül három Szaúd-Arábiából, illetve a királyságból és más Arab-öböl menti országokból származó vegyes olajrakományt szállított.
Az adatok szerint mindössze egyetlen nagy tanker maradt a Perzsa-öbölben azok közül, amelyek az iráni háború kitörése után léptek be a térségbe. Az átkelések száma ugyanakkor csupán töredéke a Hormuzi-szoroson a háború előtt áthaladó forgalomnak, amely a világ olajellátásának mintegy ötödét bonyolította.
India nagy fába vágná a fejszéjét
A február vége óta zajló közel-keleti konfliktus alakulását az egész világ figyelemmel kíséri, de különösen azok a szereplők, akik közvetlenül is érintettek az ott zajló kereskedelemben. A friss fejlemények tükrében India arra készül, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül hajókat küld, hogy a Közel-Keletről energiaszállítmányokat vegyenek fel. Ez lenne az első alkalom az iráni konfliktus kezdete óta, hogy az ország ilyen lépést tesz.
A The Economic Times értesülése szerint a tervek véglegesítés alatt állnak, és a hajók megpróbálják megkezdeni az áthaladást a kritikus tengerszoroson, amint a kormány megadja erre a végső jóváhagyást. A szállítások időzítéséről és a tervezett mennyiségekről egyelőre nem közöltek részleteket.
Az állami tulajdonú Shipping Corp. of India készen áll arra, hogy visszatérjen a Perzsa-öböl térségébe, amint megkapja az indiai haditengerészet engedélyét, valamint megrendeléseket az olajfinomítóktól – árulta el a lap egyik forrása.
A Hormuzi-szoroson zajló hajóforgalom – amely a globális olajszállítás mintegy ötödét bonyolítja – gyakorlatilag leállt azóta, hogy február végén kitört az iráni háború. Ez súlyos fennakadásokat és jelentős olajárrobbanást okozott, ami különösen érzékenyen érintett olyan országokat, mint India, amely a világ harmadik legnagyobb kőolajimportőre.
Nem világos, hogy Irán vagy az Amerikai Egyesült Államok – amelyek a háború miatt külön-külön blokád alatt tartják a Hormuzi-szorost és a környező vizeket – engedélyezték-e Indiának a hajók áthaladását a kulcsfontosságú vízi útvonalon. A terv megvalósításához ugyanis mindenképpen szükség lesz a hozzájárulásukra.
