Merre tovább Nizza után

Joschka Fischer német külügyminiszter szerint az Európai Unió számára az új tagok felvételén túl a legnagyobb feladat az lesz, hogy a politikai integráció megvalósításával teljessé tegye az egységes Európa építményét. A politikus egy májusban tartott beszédében -- amelynek bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem Berlin hivatalos álláspontját, hanem csupán magánvéleményét vázolja -- európai államszövetség létrehozását nevezte meg végső célként. Ennek a föderációnak valódi törvényhozó, illetve végrehajtó hatalommal felruházott parlamenttel és kormánnyal kell majd rendelkeznie -- hangoztatta Fischer az Agence Europe szerint.



Az európai államszövetség létrehozása ugyanakkor a német külügyminiszter szerint nem jelentheti a nemzeti intézmények lebontását. Ennek érdekében világosan el kell határolni a nemzeti, illetve a szövetségi szint hatásköreit, és kétkamarás törvényhozással -- ahol a képviselők egy részét közvetlenül választanák, más részét a tagországok parlamentjei delegálnák -- kellene biztosítani, hogy Európa egyszerre legyen a polgároké és a nemzetállamoké. A hatáskörök elhatárolására Fischer európai alkotmány megszövegezését szorgalmazza, amelynek magját az alapvető emberi és polgári jogok chartája képezné.



A föderális Európa megvalósítását Fischer két vagy három lépcsőben képzeli el. Először az integráció iránt leginkább elkötelezett államok együttműködését kellene szorosabbra fűzni, majd ezen csoport részvételével sor kerülhetne egy "gravitációs központ" létrehozására; végül ez elvezetne az államszövetség megalakításához.



A Fischer által is támogatott "élcsapat" ötletét Jacques Chirac francia államfő a maga részéről az integráció alapgondolatává fejlesztette. Június végén, az EU-elnökség átvételét a berlini Bundastag előtt beharangozó beszédében egy "úttörő csoport" megalakítását javasolta, amely francia--német vezetéssel a gazdaságpolitikai, védelem- és biztonságpolitikai, valamint bűnüldözési együttműködés elmélyítését tartaná legfontosabb feladatának. Chirac szerint ugyan nem szükséges kiterjedt intézményrendszert létrehozni ezen "élcsapat" számára, ám egy titkárság megalakítását feltétlenül szorgalmazza.



Chirac reményét fejezte ki, hogy Nizzában sikerül elfogadni az európai alapjogok chartáját, a kormányközi konferenciát (IGC) követően pedig mód nyílik a különböző hatalmi szintek hatásköreinek tételes elhatárolására. További intézményi kiigazításokat is szükségesnek nevezett annak érdekében, hogy javítsák az unió hatékonyságát és demokratikus ellenőrzését, továbbá felvetette az EU végső földrajzi határainak meghatározását.



Tony Blair brit miniszterelnök nemrég Varsóban tartott beszédében vitába szállt mind a föderális Európa, mind pedig az "élcsapat" intézményesítésének gondolatával. Hangsúlyozta: az uniós intézmények reformjának éppen arra kell irányulnia, hogy a nemzeti kormányok szerepe és az integráció demokratikus legitimitása erősödjön -- írja a Reuters. Európának Blair szerint szuperhatalommá, nem pedig szuperállammá kell válnia. A brit politikus fenntartásait fejezte ki egyes tagországok szorosabb együttműködésével kapcsolatban is: szerinte nem lenne jó, ha ez a "kétsebességes EU" létrejöttéhez vezetne. Az Európai Parlament második -- a nemzeti törvényhozások képviselőiből delegált -- kamarájának megalakítását és a hatáskörök világos elhatárolását ezzel szemben Blair is szorgalmazza.

Német, francia és brit EU-jövőkép Európai szövetségi állam létrehozása, az "élcsapat" szorosabb integrációjának intézményesítése, vagy a nemzetállamok közötti együttműködés erősítése a brüsszeli intézmények rovására -- ennyire eltérő elképzeléseket hangoztatnak vezető EU-politikusok az unió jövőjére vonatkozóan. Joschka Fischer, Jacques Chirac és Tony Blair víziója ugyanakkor több részletkérdésben is fedi egymást. VG-Összeállítás-->