Oktatási reform Ausztriában
Grasser az egyetemi reform kidolgozásakor állítása szerint a holland mintát tartotta szem előtt, a versenyszellem meghonosításával a minőségi oktatás felé kívánja elmozdítani az osztrák felsőoktatást -- írja a Der Standard. A tervek szerint 2003-tól bevezetendő, 100 ezer schillinges évi tandíj minden diákra egységesen érvényes lenne, a rendszerbe egyetlen ösztönzőt építenek be: a tanulmányaikat a lehető legrövidebb idő alatt befejező diákok visszaigényelhetik majd a tandíj teljes összegét.
A felsőoktatásban dolgozó oktatókat ugyanakkor a posztok véglegesítésének eltörlésével és az áthelyezés lehetőségének megszüntetésével sarkallnák jobb teljesítményre. Az akadémiai szféra, diákok és oktatók egységesen ellenzik a változtatásokat. Grazban 300 egyetemista ülősztrájkot tartott a belvárosban, így tiltakozva a tandíj bevezetése ellen. Az ellenzéki zöldek név szerinti szavazást kérnek majd az új szabályozás parlamenti elfogadásánál.
A közszféra másik szegmensében viszont éppen hogy bőkezűségéről tett tanúbizonyságot az osztrák kormány a minap, mikor is megállapodásra jutott az érintett szakszervezetekkel, hogy a jövő évben egységesen 500 schillinggel emelkednek a közalkalmazotti bérek.
Fredmund Malik svájci tanácsadó szerint a tandíjtervezet legnagyobb hibája az, hogy a kormány ellen fordítja a felsőoktatási szférát. A Malik szerint amúgy előremutató, ambiciózus néppárti-szabadságpárti kormányprogram végrehajtásához égető szükség lenne e rétegek támogatásának elnyerésére. A Schüssel-kormány tervei között szerepel a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az egészségügy radikális reformja, az infrastrukturális fejlesztések felpörgetése, ezzel párhuzamosan az adók lefaragása.
