"Posztszovjet EU" terve

A hajdan a nyugat-európai államok integrációjára használt rövidítés (magyarul EGK, angolul EEC) várhatóan Eurázsiai Gazdasági Közösség néven él tovább a következő években. A tömörülés létrehozataláról az öt állam elnöke határozott az új kazah fővárosban, Asztanában.

A gazdasági-politikai képződmény működéséről tartalmi vonatkozásokat alig közöltek. Az orosz küldöttség egyik -- miniszteri rangú -- tagja azonban annyit elárult, hogy közös valuta megteremtése nincs napirenden. Viktor Krisztyenko közölte azt is, hogy az első időben az adó- és vámjogszabályok egységesítésére törekszenek, illetve adminisztratív egyeztetési formákat dolgoznak ki. A politikus szerint az EU esetében is 30 évig tartott, amíg eljutottak a közös valutához és az együttműködésnek az uniós szintre emeléséhez.

Nurszultan Nazarbajev, a vendéglátó Kazahsztán elnöke az aláírási ceremónia után kijelentette, hogy egy új modell szerinti együttműködést alakítanak ki, amely hasonlít az Európai Unióéhoz és más nemzetközi integrációs szervezetekéhez. Egy leendő szupranacionális intézmény kezdeményeként titkárságot állítanak fel, ennek élén főtitkár fog állni, akit rotációs rend szerint választanak, esetenként három évre. Elsőként Kazahsztán adja a soros főtitkári tisztet.

A szavazási rendben Moszkva jelentős engedményt tett: gazdasági erejénél fogva akár 80 százalékos súlyt kérhetett volna a döntéshozatalban, ennek ellenére beérte 40 százalékkal. További 20-20 százalékos súllyal részesedik Fehéroroszország és Kazahsztán. Tádzsikisztán és Kirgizisztán szavazata 10-10 százalékkal esik latba a döntéshozatal során.

Öt utódállam gazdasági közösséget hoz létre Az eddig fenntartott vámuniót gazdasági közösséggé alakítja a volt Szovjetunió öt utódállama. Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán intézményi és döntéshozatali rendszert is kreált a korábbinál szorosabb gazdasági tömörülés működtetéséhez. Közös pénzről egyelőre nincs szó. VG-összeállítás-->