Románia esélyei

Ami a pártok versengését illeti, hónapok óta nagyjából változatlan a helyzet, hiszen mindvégig a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vezetett. Három igen tekintélyes közvélemény-kutató közös felmérése szerint a PDSR akár egyedül is képes lesz kormányt alakítani, hiszen mintegy 51 százalékos többséget érhet el. Annál ellentmondásosabb a helyzet az elnökjelölteknél. Miközben a múlt héten Ion Iliescu és Mugur Isarescu szinte egyformán esélyesnek látszott, addig ez utóbbi felmérés szerint Iliescu 47 százalékkal vezet, Isarescu pedig nagy távolságra követi őt a maga 15 százalékával.



Egy dolog azonban egészen biztos: Románia gazdasági helyzete az igen mérsékelt növekedés mellett is ugyancsak válságos. Szeptemberben a kormány erőfeszítéseket tett az IMF-hitel elnyerésére, de egyre kevesebb a valószínűsége annak, hogy ezt elérje az Isarescu-kabinet. Miközben 2,1 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék értéke, és javult a külső fizetési mérleg, az IMF nehezményezi, hogy nem sikerült a tervezett 27 százalék alá szorítani az inflációt, melyet most éves viszonylatban 40 százalékosra becsülnek, de akár a 44 százalékot is elérheti. Ennek megfelelően történt a napokban a költségvetés-kiegészítés. Így megkérdőjeleződik az is, hogy az éves deficit nem haladja meg a GDP 3,5 százalékát. Szakértők szerint év végéig az USA-dollár értéke elérheti a 25 ezer lejt, miközben a kormány szándéka szerint nem kellene meghaladnia a 21 600 lejes szintet.



A napokban Günter Verheugen, az EU bővítési főbiztosa kijelentette: az EU-hoz csatlakozni szándékozó 12 ország közül Bulgária és Románia nem képes teljesíteni a gazdasági követelményeket. Tehát 2007 előtt szóba sem jöhet az ország csatlakozási kérelmének tárgyalása. Romániának azzal is peche van, hogy jövő év január elsejétől Svédország veszi át az EU soros elnöki tisztét, Romániának pedig rendezetlen ügye van az északi állammal. A skandináv országgal szembeni román adósság nem mai ügy, még a két világháború között Svédország román állami kötvényeket vásárolt, melyek a II. világháború után elértéktelenedtek. Romániában a svéd érdekeltségeket is államosították. A román állam svéd adósságát 1998-ban egy nemzetközi könyvvizsgáló cég 3,5 milliárd dollárra becsülte. Románia ezzel nem ért egyet. A román ajánlat így szólt: svéd vállalatok megkaphatják a csődhelyzetben levő brassói traktor-, tehergépkocsi- és gördülőcsapágygyár részvényeit, ha a papírok értékének minden 1 dollárja után 2-t ruháznak be. A svéd ajánlat ez volt: átvesznek a román állami vagyonalaptól egy 350 millió dollár értékű részvénycsomagot, ha Románia a következő öt évben 300 millió dollár készpénzt fizet, részletekben. Egyik fél sem válaszolt a másik ajánlatára. Tehát a két állam viszonya igen hűvös, ami nem tesz jót a román csatlakozás ügyének.

Baljós jelek a novemberi választások előtt Időről időre egymástól igen eltérő adatok látnak napvilágot arról, kik a legesélyesebbek a novemberi romániai választásokon. Bárki győz is azonban, igen nehéz feladatok várnak rá a gazdaság talpra állításában. Máthé Éva-->