Több működőtőke érkezhet a Balkánra

A balkáni régióban a rendszerváltást kísérő polgárháború és az ezzel járó súlyos recesszió nemcsak a fejlett Nyugathoz, de Közép-Európa sikeres gazdaságaihoz képest is növelte a térség elmaradottságát. Szlobodan Milosevics jugoszláv exelnök diktatúrájának bukása megteremtette a lehetőséget a kereskedelem és a közlekedés valamennyi csatornájának újjáélesztéséhez, a külföldi befektetések, illetve az uniós segélyek befogadásához. A fellendülés most a régió egészére kiterjedhet, az idén és jövőre átlagosan 4 százalékkal bővítve a Balkán gazdaságát.



A félsziget éllovasai az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány alapján a térség legnagyobb exportpiacai: Bulgária, Horvátország és Románia. Ezek az államok jutottak legmesszebb a magánosításban, és folyamatosan bővítik a befektetési ösztönzők körét. Bár a kockázatok a tíz évvel ezelőtti közép-európaiakkal vetekednek, a piaci jelenlét növekvő profitot hoz. "A helyi piacokon nem elégséges a kínálat, és az EU-val kialakuló liberalizált kereskedelem egyre vonzóbbá teszi ezeket az országokat az exportra termelő feldolgozóipar számára" -- mondta Jared Manasek, a tanulmány szerzője.



A befektetők figyelme nem kerüli el a kisebb balkáni államokat sem. A görög beruházók a politikai huzavonák árnyékában mára részesedést szereztek Macedónia legprosperálóbb vállalataiban, míg Albániában a vezetékes távközlési rendszer fejletlensége alapozta meg a mobiltelefon-szolgáltatásban érdekelt külföldi vállalkozások versengését a hálózatok kiépítéséért. Bosznia-Hercegovina is elkötelezte magát a külföldi tőkének a privatizációs programba való bevonása mellett, miközben a bankrendszer reformjának hatására már eddig is négy külföldi bankot sikerült visszacsalogatni az országba.



A bizakodás ellenére sem várható azonban látványos gazdasági csoda. Az Európai Unió szándékai szerint Jugoszlávia gazdaságának újjáélesztésében a segélyek helyett a közvetlen tőkebefektetések játszanák a főszerepet. A beruházók azonban továbbra is elvárják a makrogazdasági stabilitást és a kiszámítható jogi környezetet. Ehhez intézményi reformok szükségesek, és nem csak Jugoszláviában. A másik, az üzleti élet számára kritikus kérdés az infrastruktúra állapota. Mind az úthálózat, mind a távközlési szektor fejlesztése számottevő tőkét igényel -- igaz, ez egyben az üzleti lehetőségek körét is bővíti.

Lassú javulásnak indul az üzleti környezet Délkelet-Európában A kelet-európai rendszerváltás óta először igazán biztatóak a balkáni országok gazdasági kilátásai -- áll az Economist Intelligence Unit (EIU) friss régióelemzésében. Noha a fegyveres konfliktusok lehetősége nem szűnt meg véglegesen, a kockázatok lényegesen csökkentek. Ennek ellenére az üzleti környezetnek csupán lassú javulása várható a térségben. VG-összefoglaló-->