A birtokrendezés megelőzheti a földalapot

Nincs ma megfelelő törvényi háttér a széttagolt, működésképtelen termőföldparcellák egyesítéséhez, ezért a földügyi jogszabályok közül elsőként az úgynevezett birtokrendezési törvényt kellene elfogadnia a parlamentnek -- mondták lapunknak nevük elhallgatását kérő fideszes politikusok. Szerintük birtokrendezés nélkül nem tudna működni a nemzeti földalap (nfa) sem. Emiatt az nfa-s koncepcióval csak azután lehetne érdemben foglalkozni, ha az önmagukban életképtelen földterületek összevonása megkezdődik.



A birtokrendezés ügye akár még az idén a parlament elé kerülhet, mivel az FVM kész törvényjavaslattal rendelkezik. A jogszabálytervezet államigazgatási egyeztetése ugyanis már tavaly augusztusban befejeződött. Az agrártárca illetékesei lapunknak megerősítették: a törvényjavaslatban legfeljebb kisebb jogtechnikai korrekciókra lehet szükség.



A birtokrendezés azt jelentené, hogy összevonnák vagy átalakítanák az egy-egy gazda tulajdonában lévő, de több helyen található kicsi földdarabokat. Az FVM tavalyi felmérése szerint a procedúra mintegy 5 millió hektárt érintene. A tárca múlt évi kalkulációi szerint a birtokrendezés hektáronként minimum 20-25 ezer, összesen legalább 100 milliárd forintba kerülne. Ennek felét magára vállalná az állam, másik felét a tulajdonosoknak kellene fizetniük. A tranzakció során kártalanítást kapnának azok, akik kevésbé értékes területhez jutnának eredeti ingatlanjukhoz képest (VG, 1999. augusztus 18.).



Torgyán József agrárminiszter múlt pénteki tájékoztatóján ismét kijelentette: van esély a nemzeti földalapról szóló jogszabály idei parlamenti elfogadására, de az intézmény januártól nem kezdheti meg érdemi működését. Nincs ugyanis naprakész és pontos földnyilvántartási rendszer, ezért az adatok 25-30 százaléka nem felel meg a valóságnak. Torgyán a geodéziai intézetet kérte fel a nyilvántartás elkészítésére, de a munka egy évet vesz igénybe. Mint ismert, az nfa létrehozását 1998 óta az is akadályozta, hogy a koalíciós pártok nem tudtak megegyezni az alap irányításáról. Az MDF a parlamentre, a Fidesz az ÁPV-re, a kisgazdapárt az agrártárcára bízta volna a felügyeletet.



A birtokrendezés mellett napirendre kerülhet a földtörvény módosítása is. Információink szerint Medgyasszay László MDF-es képviselő már kezdeményezte az ügy mezőgazdasági bizottsági megtárgyalását Farkas Sándornál, a testület fideszes elnökénél. Mint ismert, Medgyasszay Bánk Attilával (FKGP) és Glattfelder Bélával (Fidesz) a földtörvény módosítására még tavaly képviselői önálló indítványt nyújtott be. A képviselők olyan földvásárlási és -használati változtatásokat javasoltak, amelyek a mezőgazdaságból élőknek és a helyben lakóknak kedveztek volna.



Lapunk úgy értesült, hogy a benyújtott koncepciót a Fidesz "nem tartja tökéletesnek". Ezért nem kizárt, hogy a javaslatot a három honatya visszavonja, és a módosítási elképzelések bizottsági indítványként jelennek majd meg újra. Mint ismert, az ellenzéki pártok korábban nem zárkóztak el a földtörvényi változtatásoktól, de komplex földügyi rendezést sürgettek.

A parcellák átalakítása százmilliárd forintba kerülhet Megelőzheti a birtokrendezésről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalása a nemzeti földalapos koncepció megvitatását -- tudtuk meg fideszes politikusoktól. Több év alatt 100 milliárd forintra lenne szükség a szétaprózott földparcellák egyesítéséhez. A mezőgazdaságból élők földhöz jutása érdekében napirendre kerülhet a földtörvény módosítása is. Hazafi László-->