Csak a teljes bizonytalanság biztos

Csak akkor szabad megnyitni a határokat, ha a tagjelöltek gazdasága kellően versenyképessé válik -- figyelmeztetett a héten Hans Eichel német pénzügyminiszter. A bécsi Die Presse szerint a politikus hozzátette: nem kívánja késleltetni a bővítést, de "a gazdaságnak megvannak a saját törvényei".



Hasonlóan vélekedik Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő is, aki a Stern magazinnak nyilatkozva nagyon optimistának nevezte Günter Verheugen illetékes EU-biztos azon véleményét, miszerint az első új tagok felvételére akár már 2003-ban sor kerülhet. Az egyre többször szóba kerülő "monstre bővítésről" szólva elmondta: "aki szerint 2005-ben egy csapásra tíz ország felvételével is megbirkózna az unió, az túlbecsüli annak teljesítőképességét".



Juncker dán kollégája, Poul Nyrup Rasmussen azonban a Handelsblatt szerint lehetségesnek tartja, hogy 2003 és 2005 között akár tíz országgal is bővüljön az EU. Azt ugyanakkor ő is hozzátette, hogy ehhez tartóssá kell válnia a tagjelöltek részéről megfigyelhető gazdasági fejlődésnek. Verheugen a maga részéről a napokban megerősítette: egyes országokkal már 2002 végén lezárulhatnak a tárgyalások, és ezt a készülő országjelentések is megerősítik majd (VG, 2000. október 25., 11. oldal). Arról azonban egyelőre nem szólt a német EU-biztos, hogy a tizenkét tagjelölt közül melyek esélyesek a korai csatlakozásra -- viszont hangoztatta, hogy semmilyen garancia nincs a szóban forgó időpont tarthatóságára.



Franz Fischler agrárbiztos az MTI szerint a napokban szintén lehetségesnek nevezte a 2003-as időpontot a tárgyalások lezárására. A politikus úgy véli, nem lehet minden országnak külön időpontot adni, de azt azért nem tartja reálisnak, hogy 2003-ig tíz jelölttel is befejeződjenek a tárgyalások. Eneko Landaburu, az Európai Bizottság apparátusának bővítésért felelős igazgatója pedig egyenesen úgy vélekedik, hogy néhány éven belül mindössze két-három ország válhat alkalmassá a csatlakozásra -- írja az Interfax.



A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap szerint Brüsszelben két alternatíváról folyik a vita: egy gyorsabb bővítési hullám a legfelkészültebb jelöltek -- Magyarország, Szlovénia és Észtország -- részvételével, vagy egy szélesebb körű, ám legkorábban 2005-ben sorra kerülő forduló. Előbbi világosan bizonyítaná, hogy Brüsszel komolyan gondolja az EU bővítését, utóbbi azonban számos technikai előnnyel járna: például nem kellene néhány évre EU-határt kiépíteni egyes kelet-közép-európai államok között, és egyszerűbb lenne az európai parlamenti helyek elosztása is.

Nyilatkozatözön a bővítés megkezdésének időpontjáról A tagjelölteket minősítő brüsszeli országjelentések jövő szerdai kiadásának közeledtével egyre sűrűbben születnek határozott nyilatkozatok a bővítés lehetséges időpontjáról és az első hullám valószínű résztvevőiről. Egyesek szerint akár tíz ország is csatlakozhatna 2003 és 2005 között, mások ezzel szemben egyre erőteljesebben óvnak az EU "elsietett" bővítésétől. VG-összeállítás-->