Fej fej mellett az amerikai elnökjelöltek
Lázas kampányban teltek az utolsó órák is a mai amerikai elnökválasztás előtt, amelnyek kimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan maradt. A kezdeti gyengébb szereplések után most Bush hajszállal vezet a közvélemény-kutatásokban, de a statisztikai hibahatáron belül. A texasi kormányzó látványos felzárkózását elemzők közvetlen stílusával, a nyolcéves Clinton-érába beleunt választók változtatási igényével, valamint jól megtervezett kampányával magyarázzák. Ez utóbbihoz nagy segítség volt, hogy a nagyvállalatok egyértelműen Bush felé hajlottak a támogatások szétosztásánál.
Megfigyelők emellett felhívják a figyelmet a zöld párt amúgy esélytelen jelöltjének, Ralph Nadernek a szerepére, és párhuzamot vonnak a nyolc évvel ezelőtti választásokkal. Akkor a Reform Párt színeiben Ross Perot lopott el néhány százaléknyi szavazatot Bush apjától, most a másik oldalon van erre esélye a Gore-t balról támadó Nadernek.
Ami a republikánus és demokrata elnökjelölt programjait illeti, azok alapvető eltéréseket nem tartalmaznak, inkább csak hangsúlyeltolódásokat. A gazdaságpolitikában Gore több pénzt költene a társadalombiztosítás megerősítésére, míg Bush többet hagyna az adófizető polgároknál. Általában véve a jelenlegi alelnök némileg nagyobb szerepet szán a szövetségi államnak, viszont gyorsabban felszámolná az államadósságot. A piaci szereplők általános és leegyszerűsített véleménye az, hogy Bush megválasztása a részvénypiacnak kedvez, míg Gore-é a kötvénypiacnak. Hasonló konszenzusnak tartják, hogy Bush elnöksége erősítené a dollárt, mivel nem híve a piaci intervenciónak.
Külpolitikai téren a republikánus hatalomátvátel a Fehér Házban némileg hűtené a viszonyt Oroszországgal. A lapunknak nyilatkozó Edmund Beard, aki a University of Massachusetts tanszékvezető professzora, úgy véli, Bush megválasztása esetén erősödhet az amerikai izolációs politika.
Az amerikai elnökválasztás ugyanakkor valószínűleg nem okoz majd lényegi változásokat az USA Kelet-Közép-Európával kapcsolatos politikájában -- nyilatkozta lapunknak Pintér László, a Külügyi Intézet szakértője. Mint mondta, a térséggel kapcsolatos kérdések eleve nem szerepeltek a kampány témái között, s a NATO további bővítése sokkal inkább az amerikai--orosz viszonytól függ, mint a győztes jelölt személyétől. A balti országok emiatt még biztosan az észak-atlanti szövetségen kívül rekednek, a közeljövőben legfeljebb Szlovénia csatlakozása valószínűsíthető. Azzal pedig, hogy a republikánus elnökjelölt Bush visszavonta a balkáni békemissziókban részt vevő amerikai kontingens csökkentésére vonatkozó javaslatát, eltűnt az utolsó különbség a két jelölt Kelet-Európával kapcsolatos elképzelései között -- véli Pintér.
Nem várnak radikális váltást a mai választások után Negyven éve a legszorosabb verseny után ma választják meg az Egyesült Államok 43. elnökét. A két esélyest, George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelöltet mindössze egy hajszál választja el egymástól a közvélemény-kutatásokban, az előbbi javára. Ma választják újra az amerikai képviselőházat és a szenátusi helyek egyharmadát is. Az idei választási kampányokra összesen 3 milliárd dollárt fordítottak, ami rekordnak számít. VG-összefoglaló-->
