Hiányoznak a források

Legalább a GDP 3,5 százalékát kellene elérnie az orosz katonai költségvetésnek ahhoz, hogy két-három év alatt végrehajthassák az egyébként mindenki, még Putyin elnök és az orosz biztonsági tanács által is szükségesnek tartott reformokat -- mondta a Novoje Vremjának adott interjúban Alekszej Arbatov, az állami duma védelmi bizottságának alelnöke. Az inflációt beszámítva ez a 60 milliárd csak a kiadási keret 20-30 százalékos emelését jelenti, vagyis a hadseregben egy főre reálisan annyi kiadás jut jövőre, amennyi 1997-ben. Putyin elnök ennek ellenére azt mondta a biztonsági tanács ülésén, hogy "az ország túl sokat költ a hadigépezetre".



Pedig Arbatov szerint ahhoz, hogy az orosz hadsereg minőségileg elérje a fejlett nyugati haderő színvonalát, jelenlegi létszáma mellett mintegy 900 milliárd rubelre lenne szüksége, ami megközelíti az egész szövetségi költségvetés összes kiadását. Vagy pedig, ha a költségvetés nem változik, a létszámot kellene 80 ezerre -- "görögországi méretűre" -- csökkenteni.



Egyelőre a hadsereg "feléli" a pénzét. A katonai költségvetés 70 százaléka a hadsereg fenntartására megy el, az összes többi szükségletre 30 százalék marad. Ennek a következménye a technikai leépülés, ami egyúttal az orosz hadiipar stagnálását is okozza. Ha ez a helyzet nem változik, öt éven belül néhány százalékra esik vissza az új (tíz évnél nem régibb) modellek hányada a felszerelésben (a fejlett országokban ez 50 százalék). Arbatov szerint ez a hatvanas évek kínai hadseregének színvonala lenne.



Első nekifutással 1997-ben megindult ugyan a haderőreform, de rövidesen félbemaradt, mert az elbocsátott tisztek lakáshoz juttatására és a végkielégítések kifizetésére a kormány nem különített el pénzt a szövetségi költségvetésből. A hadsereg létszámát 1997 és 2000 között 1,8 millióról 1,2 millióra csökkentették, és az elbocsátottak legalább fele tiszt volt. Közülük mintegy 40 ezer még nem kapta meg a kiutalt lakást, sőt még a most szolgáló katonák közül is mintegy 100 ezernek nincs lakása.



Ami most mégis előrelépést jelent: a biztonsági tanács határozata 50-50 százalékra változtatta a kiadások megoszlását a fenntartás és a beruházások között a jövő évtől. A létszámot további 350 ezerrel csökkentik, valamivel több mint 800 ezerre. A reform része lenne a szerződéses állomány növelése, de ehhez először ki kellene képezni a szerződéses katonákat oktató tiszteket. Arbatov szerint ez lenne a harcképesség kulcsa -- enélkül a hadsereg szervezetlen fegyveres tömeg, amely végül magától szétesik.

Leépítések az orosz hadseregben Hiába emelték a jövő évi orosz szövetségi költségvetésben 60 milliárd rubellel a katonai kiadási keretet az idei 146 milliárdról (aminek nagy része terven kívül a csecsen háborúra ment el), ez még mindig csak a GDP 2,7 százaléka, míg a Szovjetunióban 12-15 százalékot tett ki. Ez az összeg kevés a tervezett haderőreformhoz. VG-háttér-->