Magánpénztárak nélkül

Szakértők szerint ha nem változik a nyugdíjrendszer, 2005-ben több mint 53 milliárd korona hiánya lesz, 2030-ig pedig az átlagnyugdíj az eredeti fizetés 30 százalékára csökken a jelenlegi 43 százalékról. A helyzetet súlyosbítja a sok -- 1996-ban 11 ezer, 1999-ben már 58 ezer -- korengedményes nyugdíjazás. Akik a korhatár elérése után sem mennének nyugállományba, kedvezményeket kaphatnának, de az ellenzék szerint ez kevés. Akik nem várják meg a korhatárt, azokat szankciókkal kellene sújtani -- idézi a Lidové Noviny Stanislav Volák ellenzéki képviselő véleményét, aki vagy a korhatár emelésével és a bérekből levont nyugdíjjárulék növelésével, vagy a magán-nyugdíjpénztári rendszer kötelezővé tételével oldaná meg a helyzetet.

A szociáldemokrata kormány azonban nem kíván változtatni azon az 1995-ben -- a jobboldali Klaus-kormány alatt -- elfogadott elven, hogy a felső korhatár, 2007-ig fokozatosan emelkedve, a férfiak számára 62, a nőknek 61 év legyen. A kötelező magánpénztári tagságot is ellenzi a kormány. Pavel Mertlík pénzügyminiszter szerint ehhez az államnak teljes garanciát kellene vállalnia a pénztárakért, amit nem engedhet meg magának. A Spidla-reformterv a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti finanszírozás keverékét, a "kétpilléres" rendszert is elveti, mert kockázatai (magas infláció, ingatag tőkepiac) mellett nagyon költséges is, a következő néhány évtizedben legalább évi 50 milliárd koronát igényelne.

Vít Sorm közgazdasági szakértő a privatizációs bevételeket fordítaná erre a célra, a pénztárak nyereségét pedig Csehországban fektetné be. Emlékeztet rá, hogy a magánnyugdíjpénztárak már az első köztársaság idejében is a gazdaság fontos tőkeforrásai voltak. Nyugdíjasszövetkezet is működött, a nyugállományúak középrétegének épített bérházakat. Spidla viszont egyelőre csak a társadalombiztosítási igazgatóságot szervezné át biztosítóintézetté a biztosítottak, a munkáltatók és az állam képviselőinek irányítása alatt. A nyugdíjak finanszírozására egyfajta általános adót is bevezetne. A jobboldal szerint Spidla reformja nem reform, csak a jelenlegi állapot konzerválása.

Nem hoz változást a cseh nyugdíjreformterv A régóta halasztott nyugdíjreformot is megindítaná a Vladimír Spidla cseh munkaügyi miniszter által javasolt új társadalombiztosítási törvény, amelyet októberben hagytak jóvá a miniszterek (és parlamenti elfogadása esetén 2002 januárjában léptetnének hatályba), ám ez egyelőre csak szervezeti változtatásokat jelent. VG-HÁTTÉR-->