Padlón a palesztin gazdaság

Az izraeli gazdaság a korábban tapasztaltaknál jóval érzékenyebben reagál majd a mostani erőszakhullámra, mely a térség békéjét hosszabb távon is veszélybe sodorhatja -. szól az EIU jóslata. A kiújuló zsidó--palesztin szembenállás első áldozata az izraeli gazdaság oldalán a GDP 3 százalékát kitevő turizmus volt, majd a tőzsde következett, az október 13-ával záruló hét végére a tel-avivi parkett részvényei 15 százalékot vesztettek árfolyamukból. Nem kerülhette el a zuhanórepülést a sékel sem, bár ez rövid távon akár kedvező hatással is lehet az export felfutására. A nemzeti valuta értékvesztésével azonban veszélybe kerülhet a nehezen elért alacsony inflációs szint. Tavaly 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Izraelben, s az idén az első kilenc hónapban is mindössze 0,5 százalékos inflációt regisztráltak.



A feszültség állandósulása viszont később egyenesen derékba törheti az izraeli gazdaság húzóágazataként számon tartott informatikai szektort. A háború kitörésével ugyanis a hadsereg behívná a jelenleg a kutatás-fejlesztésben dolgozó tartalékos szakembereket. A hírek szerint egyes befektetői körök máris komoly nyomást gyakorolnak az innovatív cégekre azok fejlesztési részlegének külföldre telepítésével kapcsolatban. Pedig a számok éppen azt mutatták, három év után az idén végre újra erőre kapott a konjunktúra, az EIU előrejelzése szerint a tavalyi 2,3 után 4,8 százalékra gyorsulna ez évben a növekedés.



Azonnali és a zsidó államénál könnyebben számszerűsíthető veszteségeket szenvedett az Izraeltől nagymértékben függő palesztin gazdaság. Az ENSZ szakértői a szeptember 28. és október 19. közé eső időszakra 185 millió dollárra becslik a magánszektort és 31 millióra a közszférát ért károk nagyságát. A rakétatámadások súlyos károkat okoztak az autonóm területek ingatlanállományában, ipari és mezőgazdasági infrastruktúrájában, valamint a Közel-Keleten létfontosságú vízgazdálkodási létesítményekben.



A palesztin autonómia függőségét legjobban a külkereskedelmi adatok érzékeltetik: békeidőkben a kivitel 96, az importnak pedig a 77 százaléka Izraellel bonyolódott. Az izraeli blokád naponta 1,9 millió dollár értékű kiesést okoz a palesztin exportban, a nyersanyagimport leállása pedig gyakorlatilag lebénította a teljes építőipart, így nem folytatódhat például a gázai kikötő beruházása sem. A palesztin hatóság elesett az összes vámbevételtől, melyet helyette eddig az izraeli vámszervek gyűjtöttek be, s az összecsapások óta nagy teher hárul a palesztin egészségügyi szektorra.



Naponta 3,4 millió dollárra tehető azon 125 ezer palesztin bérének kiesése, akik korábban izraeli területen -. a palesztin átlagbér háromszorosáért -. vállaltak munkát. A turizmus terén sem csak a zsidó állam szenvedett érzékeny veszteségeket. Jó példa erre a közös osztrák--palesztin vállalkozásként működő Oázis kaszinó Jerikóban, mely szeptember vége óta kong az ürességtől. A mindeddig évi 110 millió dolláros bevételt termelő szórakoztató központ napi 3000 fős vendégköréből 2800 volt az izraeli látogatók száma.

Izrael egésze megsínyli a válságot Izrael és a palesztin autonóm területek gazdasága egyaránt sérült az elmúlt hetekben kialakult erőszakhullám miatt. Bár egyelőre a sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben lévő palesztinok érzik igazán a konfliktus negatív következményeit, az oslói békefolyamat révén azonban a korábbiaknál most jóval inkább egymásra utaltak a szemben álló felek, így Izrael sem mentesül a válság gazdasági kihatásai alól -. figyelmeztet az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése. VG-összeállítás-->