Új gazdasági eszközök az infláció ellen

A Magyar Energia Hivatal tegnap bejelentete, hogy csak részben tesz eleget a Mol Rt. gázárügyben hozzá intézett kérésének, és csak 25 dolláros hordónkénti tőzsdei kőolajár költségszintjének elismerését indítványozza a gázárakban, amelyekről végső soron a kormány nevében a Gazdasági Minisztérium dönt. A nagyfogyasztók novembertől 43 százalékkal magasabb gázárat fizetnek, itt 23 dolláros kőolajárral számoltak. Nem tudni, hogyan dönt végül a minisztérium (a következő árkorrekció időpontja július 1.), ám a fentiekből az következne, hogy a tervezett évi 6 százaléknál nagyobb gázáremelésre van kilátás.
Mindez ellentmondana a kormányzat antiinflációs szándékainak. A 2001-es költségvetést márciusban 4,5 százalékos jövő évi infláció mellett álmodták meg a szakemberek. Azóta az idei áralakulás láttán többször módosítottak, jövőre hivatalosan 5é7 százalékos sávot várnak. Ugyan a PM többször is kijelentette, hogy a következő költségvetést évi 6 százalékos infláció mellett tervezték, a gazdasági makropálya adatai arról árulkodnak, hogy a szaktárca augusztusban már 6,4 százalékos jövő évi átlagos inflációs ütemmel tervezte a 2001-es államkasszát



Tegnap reggeli nyilatkozatában egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt az infláció kedvezőtlen alakulásáról. A miniszterelnök kifejtette: "Én azt tartom fontosnak, hogy év végéig megmaradjon az inflációnak a csökkenő tendenciája. Ha ez a tendencia megtörik, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy néhány új gazdaságpolitikai eszközt talán be kell vetni."



Orbán ezek után az inflációval kapcsolatos kedvezőtlen nemzetközi fejleményekről beszélt és kifejtette, a kormánynak vállalnia kell néhány konflikust az infláció leküzdése érdekében.



Nem világos, milyen új gazdaságpolitikai eszköz alkalmazására gondolhatott a miniszterelnök. A kormányzat közvetlenül a hatósági áras termékeken keresztül képes hatni az árindexre. A fogyasztói kosárban 67 százalékos súllyal szerepelnek az úgynevezett piaci termékek, amelyek ára a kereslet-kínálat alapján alakul. A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében 72 százalékra teszi azt a kört, amelynek alakításába a fiskális politikának nincs beleszólása.



A regulált áras, valamint a magas adótartalommal bíró -- elsősorban fogyasztási adóval terhelt -- termékek ára kormányzati döntésektől függ. Szabályozott áras például a háztartási energia egy része, a telefon, a postai szolgáltatás, a gyógyszer és a tömegközlekedés. Magas adótartalma miatt az alkohol, a dohány és az üzemanyag ára is kormányzati befolyás alatt áll. Ezen két csoport súlya a fogyasztói árindexben 25-30 százalék. Amennyiben tehát a piaci indíttatású áremelkedésnél egy százalékponttal kisebb áremelést tesz lehetővé a kormány az említett termékek körében, a fogyasztói árindexre gyakorolt mérséklő hatása 0,2-0,3 százalékpontos lehet.



Nem tudni, a miniszterelnök vajon erre az eszközre gondolt-e nyilatkozatában. Ugyanis a kormány részéről ez egyáltalán nem tekinthető "új gazdaságpolitikai eszköznek". Mindenesetre többet tudhatunk majd meg a kormány szándékairól, ha kiderül, hogyan reagál az Magyar Energia Hivatal gázáremelésre vonatkozó javaslatára.



A jelenlegi politikai helyzetben két másik lehetőség is adódik a kormányzat számára az áremelkedés fékezésére. Az egyik csupán elméleti eszköz. A fiskális szigorításról ugyanis a kétéves, választásra készülő költségvetés ismeretében illúzió beszélni.



A másik eszköz az árfolyam-politika módosítása, jelen esetben reálisan ezen belül is az árfolyamsáv szélesítése. Bár ez a monetáris hatóság hatáskörébe tartozó döntés, de közismert, hogy a jegybank árfolyam-módosítási szándéka többször is a Pénzügyminisztérium ellenállásán bukott meg. A mostani nyilatkozat fényében már kevésbé tűnik elképzelhetetlennek a kilépés a csúszó leértékelésből. Szakértők mégis szkeptikusak ezzel kapcsolatban. A miniszterelnök korábbi megnyilatkozásaiból ugyanis az tűnik ki, hogy semmiféle változtatást nem tud elképzelni a monetáris politikában Surányi György távozása előtt. A jelenlegi jegybankelnök mandátuma márciusban jár le.

A tervezettet meghaladhatja a földgáz jövő évi drágulása Az energiahivatal 25 dolláros kőolajárból kiindulva számolná a földgáz árát, ami akár tetemes áremelkedéssel is járhat. Az már most is nyilvánvaló, hogy a kormányzat jövő évre vonatkozó, 5-7 százalékos inflációs prognózisa nem tartható. A kormányfő az infláció elleni harcban új gazdasági eszközök bevetését helyezte kilátásba. M. I.--O. G.-->