Financial Times

A szakszervezeti mozgalmak tagságának eróziója megállíthatatlannak tűnik az egykor magas szervezettségi fokot felmutató Németországban is. A munkavállalói képviseletek érthető módon hatalmuk megőrzésére törekednek, ám ez ma már csak törvényi garanciák segítségével tűnik lehetségesnek. Az üzemi tanácsokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára irányuló legújabb törekvéseiknek kedvez az, hogy Riester munkaügyi miniszter korábban az IG Metall szakszervezet alelnökeként tevékenykedett, s a lap meglátása szerint ezúttal Schröder kancellár is valószínűleg megértően fogadja majd a munkavállalói képviseletek panaszát. Az elmúlt időszakban ugyanis a szociáldemokrata kormányzat a nyugdíj- és adóreform kidolgozásakor jobbára a munkaadói oldalnak kedvezett, a választások közeledte viszont kiegyensúlyozottabb politizálásra késztetheti Berlint.

Az elképzelések megvalósulása esetén sincs mitől tartaniuk a munkaadói szövetségeknek. Az üzemi tanácsok jogállására vonatkozó törvényt utoljára 1972-ben módosították, az akkori 1,1 százalékos német munkanélküliségi mutatók okán pedig elsősorban a béremelés és a jövedelemelosztás egyensúlyát garantáló passzusokra összpontosítottak a jogalkotók. Időszerű tehát a 28 évvel ezelőtti szabályok felülvizsgálata, ma azonban sokkal inkább a foglalkoztatottság biztonsága érdekli az alkalmazottakat. A lap értékelése szerint az üzemi tanácsok és szakszervezetek csak akkor nyerhetik vissza régi jelentőségüket, ha képesek a megújulásra, s nem a munka és a tőke kibékíthetetlen ellentéteit hangsúlyozva agitálnak.
A kötvényeseknek egyre nagyobb a beleszólásuk a vállalatok üzletmenetébe -- véli a brit üzleti lap. Ennek oka egyrészt a kötvénykibocsátások értékének növekedése, másrészt a kötvényesek által elszenvedett veszteségek gyakorisága. Utóbbiak akkor fordulhatnak elő, ha a részvényesek olyan átszervezésekre kényszerítik a vállalatokat, amelyek megnövelik a kötvényesek kockázatát. Erős a félelem attól is, hogy az amerikai gazdasági növekedés lasssulása bajba sodorhat egyes vállalatokat. A nagy társaságok feldarabolódása ugyancsak hátrányosan érinti a hitelezőket.
Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a befektetők kezdik az eddigieknél sokkal alaposabban felmérni a vállalatok kilátásait és vezetését, mielőtt forrásokat biztosítanának a számukra. Szerződéses biztosítékokat kérnek arra, hogy a vállalati stratégia változása miatt esetleg elszenvedett veszteségeiket megtérítik. Kiköthetik, hogy egy előre meghatározott esemény, például tulajdonosváltás bekövetkezése esetén a vállalatnak fel kell ajánlania a kötvények visszavásárlását. Életbe léphet ez a kötelezettség az adós hitelminősítésének romlásakor is -- ez pedig egyre gyakoribb. Előírhatják, hogy az adósságállomány nem léphet túl egy bizonyos szintet.
A kölcsön ára pedig nő. A British Telecom a héten az amerikai piacon 10 milliárd dollár értékben kibocsátott kötvényei után az amerikai kincstárjegyek hozamához képest 2,25-3 százalékpontos felárat ígért. A brit távközlési óriás mind a kötvénykibocsátás értéke, mind a kötvények után fizetendő kamat terén rekordot döntött.

-->