Tovább folytatódott a magánpénztári piac koncentrációja -- derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tájékoztatójából. Az idei első fél évben öt pénztár kezdeményezte beolvadását valamely nagyobb kasszába. Ezzel huszonötre csökkent a tevékenységi engedéllyel rendelkező és működő kasszák száma. Közülük 12 hátterében valamelyik -- zömében külföldi tulajdonú -- bank vagy biztosítótársaság áll. Az önkéntes átlépés lehetőségének lezárultával lassult a taglétszám dinamikus növekedése. Az idei első fél évig 2,093 millió pénztártagot tartott nyilván a felügyelet. A második negyedévben 21 milliárd forint került a nyugdíjkasszákba, hárommilliárddal több, mint az előző negyedévben. A bevételnövekedés a szakemberek szerint kizárólag a létszámgyarapodásnak köszönhető.
A bevétel 4 százaléka, 830 millió forint azonosítatlanul kering a rendszerben. E pénz függő számlán vár arra, hogy kiderüljön: melyik pénztártag számláján a helye. Sok esetben ugyanis a munkáltatók által átutalt pénzt nem kíséri bevallás, így a pénztárkezelő nem tudja eldönteni, kit illet meg a tagdíj. A 20 milliárd forintnyi azonosított bevételből a pénztári szabályok szerint 94 százalék a pénztártagot illeti meg, 5,5 százalékot a pénztár a működési költségek fedezetére könyvel, további 0,5 százalék pedig a likviditási alapot gyarapítja. Az egyéni számlán jóváírt tagdíjforintok zöme a kötelező befizetések alapján került a kasszába, mindössze 4 százalék került a tag számlájára kiegészítő tagdíjbevételként.
Nem volt túl sikeres a második negyedévi befektetési tevékenység. Az e címen elkönyvelt 700 millió forint nettó bevétel igen soványnak bizonyult, mivel az idei első negyedévben ugyanezen a címen 3 milliárd forintot tartottak számon a pénztárak. Ez alapján a második negyedévi bevétel az előző negyedévi összeg egynegyedét sem éri el. A kudarcért a tőzsdei folyamatok a felelősek -- vélik az elemzők. Az eredménytelenséget az értékpapírok után elszámolt veszteségnek tulajdonítják a kasszák. Az idei első fél év végére a GDP 1,2 százalékát tette ki a vagyon értéke, összesen 132 milliárd forintot. Mindez 13 százalékkal több az előző negyedévinél. Ám még annak ellenére is megtépázta a pénztári vagyont a tőzsdei részvényárfolyamok kedvezőtlen alakulása, hogy annak mindössze 13 százalékát fektették a kockázatosabb értékpapírokba. Az állampapírok hozamát "elvitte" a részvények miatti veszteség. Ezért a második negyedévi gyarapodás szinte teljes egészében a tagdíjbevétel-növekedésből keletkezett. A vagyon többi részét -- 2, illetve 3 százalékot -- befektetési jegyekbe, valamint kötvényekbe helyezték a vagyonkezelők. Noha az idén a szabályok lehetővé tették a külhoni befektetéseket, ezzel egyelőre még nem éltek a pénztárak.
Nem változott a befektetési politika az indulás óta: a pénztárak továbbra is állampapírokba fektetik a pénz zömét. A felügyelet felmérése szerint a pénztárak általában nem használták ki a jogszabályok adta kockázatosabb, de nagyobb hozamot termő befektetési lehetőségeket.
Mintegy 25 százalékkal megdrágult a pénztár-üzemeltetés is -- derül ki az adatokból. Az idei második negyedévben ugyanis közel 1,15 milliárd forintot számoltak el működési költségként a pénztárak, ami a tagdíjak 5,8 százalékát tette ki. A jogszabály szerint a befolyó tagdíjak 5,5 százalékát lehet a működési költségekre fordítani. Mivel ennél többe kerül az üzemelés, a többletkiadást az alapítók és támogatók állják.
A legtöbb pénzt az adminisztráció és a nyilvántartási feladatok ellátása emészti fel: a költségek 60 százalékát erre költik a pénztárak. Emellett a költségek 11 százalékát a pénztári garanciadíjra és a felügyeleti díjra adják ki. A tagdíjbevételek növekedésével arányosan nőtt a garanciadíj is. Ugyanakkor a belépési hajrá lezárultával csökkentek a tagszervezéssel foglalkozó ügynöki hálózat működtetési költségei.