Elfogadhatatlan, hogy a települések egy része az előlegek révén részesül a gázközművagyonnal kapcsolatos juttatásban, illetve megkapja teljességgel járandóságát, míg mások legfeljebb a jövő év tavaszán remélhetnek kifizetést, ha egyáltalán lesz törvény -- hangzott el a parlament önkormányzati bizottságának tegnapi ülésén, ahol azért szerepelt e kérdés, mert a törvényjavaslatot az idén már nem vitatják, nem szavazzák meg a képviselők. A kormányzat részéről Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára válaszul hangsúlyozta: az előlegfizetés maga garancia arra, hogy lesz törvény. Tárgyalása azért csúszik, mert a módosító javaslatok némelyike olyan alapvető pontokon változtatna a leendő jogszabályon, amelynek megfontolása időbe telik. Ilyen az 1993--95 közötti gázközmű-beruházásokkal kapcsolatos igények figyelembevétele, különösen az anyagi vonzat miatt, hiszen a járandóságok kiegyenlítésére előirányzott 60 milliárdot 15-20 milliárd forinttal emelné meg.
Ismeretes: a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről az idén tavasszal készült törvényjavaslat. A kormány augusztusban hozott először határozatot előlegek kifizetéséről. Ennek kedvezményezettjei az 50 millió forintot meg nem haladó összegre jogosult önkormányzatok voltak. November végén született a második gázjusselőlegről szóló kormánydöntés, amelynek értelmében 100 millió forintos követelésig juthatnak pénzhez az érintettek. Kérelemre, egyedi elbírálás alapján, az ennél magasabb járandóságra jogosultak is kaphatnak előleget.
Az előző kormányhatározat alapján 3,3 milliárd forinthoz jutott csaknem 340 önkormányzat. Az utóbbi döntésnek megfelelően az elmúlt két hétben csaknem 680 millió forintot utaltak át 31 településnek. A belügyi tárca tájékoztatása szerint ebben az esztendőben szeretnék kifizetni az érintetteknek az előleget, összesen még mintegy kétmilliárd forintot. Bár az önkormányzatok üdvözlik a kifizetéseket, több település -- így érthetően az, amelyik kimarad az előlegosztásból -- attól tart, hogy nem is kapja meg járandóságát. A félelem alapja, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitáját éppen akkor halasztották el, amikor az önkormányzati szövetség és az előterjesztő igazságügyi tárca álláspontja biztatóan közelített egymáshoz.
A TÖOSZ elnöksége tegnapi ülésén arra jutott: nem látja indokoltnak a törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztását. A testület együttes garanciát kér a gazdasági, a pénzügyi és az igazságügyi tárcát, illetve a MeH-et vezető minisztertől arra, hogy a jövő év elején valóban megszületik a törvény. Ennek híján pereket indítanak, készpénzben követelve a jogos önkormányzati járandóságokat.