Gyorsuló importdinamika
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az idén a harmadik negyedévben az élelmiszerek -- regionális sokk okozta -- áremelkedése, valamint az energiadrágulás állította meg a dezinflációs folyamatot -- áll a Magyar Nemzeti Bank tegnap megjelent inflációs jelentésében. Az energiadrágulás több oldalról is kifejtette negatív hatását. Közvetlenül növelte az importált inflációt, a hazai termékekbe beépülve emelte a fogyasztói árindexet, illetve a kereskedelmi partnereknél bekövetkező drágulással közvetve is hatott az árszínvonalra. Ez utóbbit jelzi az import egységértékindexének 15 százalékos emelkedése.
A jegybank ugyanakkor kiemeli, egyre inkább érzékelhetők tehetetlenségi hatások is az infláció alakulásában. Erre utal a versenyszektor béralakulása és a szolgáltatások áremelkedési ütemének második félévi növekedése.
A fenti hatások következtében nem csupán a fogyasztói árindex, hanem a maginfláció is emelkedni kezdett. Mivel a fogyasztásban az energia súlya a nyugati országokban kisebb, az élelmiszerárak pedig a szabályozás miatt kevésbé emelkedtek, az EU-val szemben 7,8 százalékra nőtt az inflációs differencia. Az MNB a fenti jelenségekkel kapcsolatban jövőre kedvezőbb tendenciákra számít, ezért úgy gondolja, hogy a dezinfláció megtorpanása csak ideiglenes. Rejtett inflációs nyomásként ugyanakkor megmarad a vezetékes gáz és a tömegközlekedés hatósági árának megállapításakor mutatott "lefojtási" szándék.
A nettó exportdinamika csökkenése miatt a GDP növekedése tovább mérséklődött. Ez annak köszönhető, hogy az import növekedési üteme ez előző negyedévhez képest 4 százalékponttal emelkedett. Egyelőre nem világos, hogy a hazai kereslet növekedése, vagy az export húzta-e a behozatalt.
