Kiürítik a szövetkezeteket

Már az elmúlt napokban egyre-másra ajánlották föl eladásra vagyontárgyaikat a mezőgazdasági szövetkezetek, mivel a bankok közölték velük, nem finanszírozzák tovább tevékenységeiket és behajtják kinnlevőségeiket -- értesült több forrásból a Világgazdaság. Úgy tudjuk, esetenként egy-egy gazdaság teljes vagyonával piacra kíván lépni, ami gyakorlatilag működésének befejezését jelenti.
Máris megjelentek a vagyon iránt érdeklődő tőkeerős spekulánsok és külföldiek -- tudtuk meg. Vásárlási szándékot jeleztek különböző befektetési alapok is. A potenciális vevők arra számítanak, hogy a 140 milliárdos szövetkezeti vagyon nagy részének tömeges piaci megjelenésekor olcsón juthatnak mezőgazdasági ingatlanokhoz és ingóságokhoz.
A nyugati határ mentén már a korábbi években is előfordult, hogy külföldiek az üzletrészek felvásárlásával teljes szövetkezeteket vettek meg -- tudtuk meg Huszár Sándortól, a szövetkezeti érdekképviselet Vas megyei titkárától. Most a vagyonértékesítések kapcsán hasonló jelenség ismétlődhet meg, mivel a külföldi befektetőknek Magyarországon is jó az információs hálózatuk -- mondta.
A várható események hátterében a kormány "üzletrésztörvénye" áll, amelyet tegnap név szerinti szavazással fogadott el a parlament. Az új jogszabály 2001. január 1-jétől kötelezően előírja, hogy a szövetkezetek a névérték száz százalékán fizessék ki úgynevezett alanyi jogú kívül álló tulajdonosaikat. A törvény különböző becslések szerint 20-40 milliárd forintos fizetési kötelezettséget ró a ma működő 800 gazdaságra, amelyek zöme viszont teljesen (120-130 milliárdos mértékben) eladósodott a bankoknak.
A pénzintézeti tartozások kiegyenlítése után számos gazdaság teljesen kiürülhet, vagyis alig marad a vagyonból a külső tulajdonosoknak (és természetesen a "belső tagoknak, nyugdíjasoknak). A bankok szerint a gazdaságok többnyire a csőd- és felszámolási eljárást sem kerülhetik el.
A sertésállományt már eladtuk, most a szarvasmarhákat értékesítjük -- közölte Széchenyi Mihály, a hódmezővásárhelyi szövetkezet elnöke. A gazdaság egyelőre közös megegyezéssel fizet bankjának, de az elnök tudomása szerint Csongrádban vannak olyan szövetkezetek, ahol a pénzintézetek már mindent "lefoglaltak". Nem látja valószínűnek, hogy a banki tartozások kiegyenlítése után a gazdaságnál bármi is maradna a külső tulajdonosok kifizetésére.
A szövetkezeteknek ilyen esetekben kölcsönt kellene felvenniük az ÁPV Rt.-től. Ennek fejében vagyonukra törvényen alapuló zálogjogot jegyeznének be. Számos gazdaságnál azonban nem lesz az állami hitel fedezetéül szolgáló vagyon. A bankoknak ezért érdekük, hogy követeléseiket azelőtt beszedjék, mielőtt az állam a kinnlevőségek behajtásában konkurenssé válik.
Valószínű, hogy az állami hitelfelvétel ügyében engedetlenséget tanúsítunk -- fogalmazott ugyanakkor Radványi Imre, a mőcsényi szövetkezet elnöke. A gazdaság az állatállomány eladásával most a banki hitelek "előtörlesztését" végzi. Az elnök leszögezte: a szövetkezet teljesen ellehetetlenülne, ha az esetleg fennmaradó szabad vagyont az állami hitelfelvétel miatt újra jelzálog terhelné.
Több szövetkezet még december 28--29-én is átalakuló közgyűlést tart, vagyis gazdasági társasággá alakulással igyekszik kimenekülni az "üzletrésztörvény" hatálya alól -- közölte Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Gombos András, az SZDSZ parlamenti szakértője pedig elmondta: mivel az új joszabályt nem hangolták össze a csődtörvénnyel, a szövetkezetek úgy is megkerülhetik az új jogszabályt, hogy még az idén valamelyik hitelezőjükkel felszámolási eljárást indíttatnak maguk ellen. Így nemcsak a kívülállók, hanem a tagok és a nyugdíjasok is kaphatnának valamit, ha a hitelezők kielégítése után a vagyonból még maradna -- állította Gombos.
A szakértő közölte: az SZDSZ már tegnap Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult, hogy az "üzletrésztörvény" aláírása előtt kérjen alkotmányossági normakontrollt. Orosz Sándor frakcióvezető-helyettes szerint Mádlhoz fordulnak a szocialisták is. A MOSZ már korábban bejelentette ugyanezt. Tegnap pedig a Magyar Agrárkamara döntött úgy, hogy normakontroll kezdeményezésére kéri a köztársasági elnököt -- tudtuk meg Mészáros Gyula főtitkártól.