BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiürítik a szövetkezeteket

Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek kiürítése a tegnap elfogadott "üzletrésztörvény" miatt. Több gazdaság máris eladásra kínálja vagyonát, amely iránt külföldi befektetők és spekulánsok is érdeklődnek. A szövetkezetek egy része az év utolsó napjaiban is "menekülő" átalakulási közgyűlést tart. Össztűz zúdul a köztársasági elnökre, hogy kérjen alkotmányossági normakontrollt a jogszabályról.

Már az elmúlt napokban egyre-másra ajánlották föl eladásra vagyontárgyaikat a mezőgazdasági szövetkezetek, mivel a bankok közölték velük, nem finanszírozzák tovább tevékenységeiket és behajtják kinnlevőségeiket -- értesült több forrásból a Világgazdaság. Úgy tudjuk, esetenként egy-egy gazdaság teljes vagyonával piacra kíván lépni, ami gyakorlatilag működésének befejezését jelenti.
Máris megjelentek a vagyon iránt érdeklődő tőkeerős spekulánsok és külföldiek -- tudtuk meg. Vásárlási szándékot jeleztek különböző befektetési alapok is. A potenciális vevők arra számítanak, hogy a 140 milliárdos szövetkezeti vagyon nagy részének tömeges piaci megjelenésekor olcsón juthatnak mezőgazdasági ingatlanokhoz és ingóságokhoz.
A nyugati határ mentén már a korábbi években is előfordult, hogy külföldiek az üzletrészek felvásárlásával teljes szövetkezeteket vettek meg -- tudtuk meg Huszár Sándortól, a szövetkezeti érdekképviselet Vas megyei titkárától. Most a vagyonértékesítések kapcsán hasonló jelenség ismétlődhet meg, mivel a külföldi befektetőknek Magyarországon is jó az információs hálózatuk -- mondta.
A várható események hátterében a kormány "üzletrésztörvénye" áll, amelyet tegnap név szerinti szavazással fogadott el a parlament. Az új jogszabály 2001. január 1-jétől kötelezően előírja, hogy a szövetkezetek a névérték száz százalékán fizessék ki úgynevezett alanyi jogú kívül álló tulajdonosaikat. A törvény különböző becslések szerint 20-40 milliárd forintos fizetési kötelezettséget ró a ma működő 800 gazdaságra, amelyek zöme viszont teljesen (120-130 milliárdos mértékben) eladósodott a bankoknak.
A pénzintézeti tartozások kiegyenlítése után számos gazdaság teljesen kiürülhet, vagyis alig marad a vagyonból a külső tulajdonosoknak (és természetesen a "belső tagoknak, nyugdíjasoknak). A bankok szerint a gazdaságok többnyire a csőd- és felszámolási eljárást sem kerülhetik el.
A sertésállományt már eladtuk, most a szarvasmarhákat értékesítjük -- közölte Széchenyi Mihály, a hódmezővásárhelyi szövetkezet elnöke. A gazdaság egyelőre közös megegyezéssel fizet bankjának, de az elnök tudomása szerint Csongrádban vannak olyan szövetkezetek, ahol a pénzintézetek már mindent "lefoglaltak". Nem látja valószínűnek, hogy a banki tartozások kiegyenlítése után a gazdaságnál bármi is maradna a külső tulajdonosok kifizetésére.
A szövetkezeteknek ilyen esetekben kölcsönt kellene felvenniük az ÁPV Rt.-től. Ennek fejében vagyonukra törvényen alapuló zálogjogot jegyeznének be. Számos gazdaságnál azonban nem lesz az állami hitel fedezetéül szolgáló vagyon. A bankoknak ezért érdekük, hogy követeléseiket azelőtt beszedjék, mielőtt az állam a kinnlevőségek behajtásában konkurenssé válik.
Valószínű, hogy az állami hitelfelvétel ügyében engedetlenséget tanúsítunk -- fogalmazott ugyanakkor Radványi Imre, a mőcsényi szövetkezet elnöke. A gazdaság az állatállomány eladásával most a banki hitelek "előtörlesztését" végzi. Az elnök leszögezte: a szövetkezet teljesen ellehetetlenülne, ha az esetleg fennmaradó szabad vagyont az állami hitelfelvétel miatt újra jelzálog terhelné.
Több szövetkezet még december 28--29-én is átalakuló közgyűlést tart, vagyis gazdasági társasággá alakulással igyekszik kimenekülni az "üzletrésztörvény" hatálya alól -- közölte Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Gombos András, az SZDSZ parlamenti szakértője pedig elmondta: mivel az új joszabályt nem hangolták össze a csődtörvénnyel, a szövetkezetek úgy is megkerülhetik az új jogszabályt, hogy még az idén valamelyik hitelezőjükkel felszámolási eljárást indíttatnak maguk ellen. Így nemcsak a kívülállók, hanem a tagok és a nyugdíjasok is kaphatnának valamit, ha a hitelezők kielégítése után a vagyonból még maradna -- állította Gombos.
A szakértő közölte: az SZDSZ már tegnap Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult, hogy az "üzletrésztörvény" aláírása előtt kérjen alkotmányossági normakontrollt. Orosz Sándor frakcióvezető-helyettes szerint Mádlhoz fordulnak a szocialisták is. A MOSZ már korábban bejelentette ugyanezt. Tegnap pedig a Magyar Agrárkamara döntött úgy, hogy normakontroll kezdeményezésére kéri a köztársasági elnököt -- tudtuk meg Mészáros Gyula főtitkártól.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.