Munkavállalás csak hét év után

A Gerhard Schröder kancellár tegnapi beszédében szereplő hétéves átmeneti időszak iránti igény az első konkrétan megfogalmazott német javaslatnak számít -- írja a Reuters. A kormányfő szerint ugyanakkor a korlátozást rugalmasan kellene kezelni: egyes új tagok vonatkozásában a hétéves időszakot öt évre, vagy még jobban lerövidíthetnék.
Hasonló, a munkaerő-áramlás időleges korlátozását szorgalmazó nyilatkozatok német és osztrák részről korábban is elhangzottak -- vélekedett a nyilatkozat kapcsán a külügyi szóvivő. Horváth Gábor lapunknak elmondta: az EU egyelőre nem alakított ki közös álláspontot, de amint az ismertté válik, Magyarország a csatlakozási tárgyalások keretében fog arra reagálni.
A magyar álláspont szerint egyébként nincsen ok korlátozásra a magyar munkaerő szabad áramlása kapcsán, hiszen hazai és nemzetközi szakértői vélemények bizonyítják, hogy az ország nem jelent "veszélyt" ebből a szempontból a tizenötök számára -- tette hozzá a szóvivő. Hasonlóképpen reagált a német felvetésre Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök, aki szerint országa nem szeretne semmilyen halasztást a szabad munkaerő-áramlás megvalósításában.
Schröder szerint Németországban egyelőre túl magas a munkanélküliség ahhoz, hogy elfogadható legyen a korlátlan munkaerő-beáramlás, ám 2010 körül -- a demográfiai folyamatok miatt -- már minden bizonnyal szükség lesz az új EU-tagokból érkezőkre. A határ menti térségek számára a kancellár különleges elbírálást ígért a cseh határhoz közeli Weidenben, egy pártrendezvényen elmondott beszédében.
Kiemelten szólt az építőiparról, ahol szerinte feltétlenül szükség lesz a keleti munkaerő beáramlásának átmeneti korlátozására, sőt bizonyos ideig az új tagok építőipari vállalkozásainak tevékenysége sem lehet teljesen szabad. Ellenkező esetben a munkások egyszerűen önálló vállalkozóként jelennének meg a német munkaerőpiacon -- fejtegette a politikus. Hangsúlyozta: az átmeneti korlátozás a kelet-közép-európai országoknak is érdeke, anélkül ugyanis elveszítenék képzett szakembereik jelentős részét.
A német kormánykoalíciónak hosszas viták után sikerült egyezségre jutni az uniós partnerekkel szemben képviselendő álláspont ügyében. A szövetségi munkaügyi minisztérium eredeti javaslatában húszéves átmeneti időszak iránti igény szerepelt, végül azonban a Görögország, Spanyolország és Portugália nyolcvanas évekbeni csatlakozásakor megállapított hétéves korlátozáshoz orientálódott a kabinet.
Szakértők ugyan túlzottnak minősítik az olcsó keleti munkaerő tömeges bevándorlásával kapcsolatos német és osztrák aggodalmakat, ám a választók megnyugtatására Berlin kemény álláspontot igyekszik elfoglalni a kérdésben -- írja a brit hírügynökség. A tizenöt EU-tagország 2001 első felében alakítja ki közös, a csatlakozási tárgyalásokon képviselendő álláspontját a munkaerő-áramlás átmeneti korlátozásáról.