Az alkalmi munkát közvetítők számára például az egyes országok által megszabott szabályok érvényesek. Ennek megfelelően az ideiglenes alkalmazottak számaránya országonként különböző: 1998-ban Hollandiában 4,5 százalék volt, az unióban a legtöbb, míg Németországban 0,6 százalék. Olaszországban 1997-ig, Görögországban 1999-ig tilos volt alkalmi munkást fogadni. Az egész unióban évente átlag nagyjából 6 millió, napi átlagban 2,2 millió alkalmi foglalkoztatott dolgozott, akárcsak Svájcban, ami körülbelül a munkaképes lakosság mintegy 1,5 százalékát jelenti -- írja a Neue Zürcher Zeitung arra a tanulmányra hivatkozva, amelyet a közvetítők nemzetközi szövetsége (CIETT) a McKinseynél rendelt meg.
Az európai munkanélküliség leszorítandó, de makacsul nagy mutatója egyrészt, másrészt a vállalkozók és az alkalmazottak körében tapasztalható igény a rugalmasabb munkafeltételekre olyan ellentét, amelyet épp az alkalmi munkát közvetítők tudnak összhangba hozni. Öt nagy uniós tagállamban végzett kikérdezés eredménye azt mutatta, hogy az alkalmi munkások 43 százaléka állandó munkahelyet talált egy éven belül. A határidőre szóló munkahely nők, munkanélküliek és idősebbek számára gyakran kapu a munkaerőpiacra. Az európai erős munkahelyvédelem főleg a középkorú férfiakat védi, a bent lévőket a kívül rekedtekkel szemben.
A rugalmas munkaidő, különböző munkáltatók megismerése és a tapasztalatszerzés előnyös a munkát keresőknek, de a munkáltatóknak is hasznos az alkalmi munka: a termelési csúcsokon, továbbá, ha ideiglenesen van szükségük specialistára. Egy 500 vállalkozóhoz intézett körkérdésből az derült ki, hogy öt eset közül négyben alkalmi munkásokkal hidalták át a termelés ingadozását. A meghatározott időre szóló szerződések 15 százalékát kötötték állandó munkaerő alkalmazása helyett. Az alkalmi munkásoknak csak egy százalékát vették fel azért, mert olcsóbbak voltak. A megkérdezett vállalkozóknak csak 14 százaléka vett volna fel tartós alkalmazottat, ha nem talált volna alkalmi munkást. Helyette túlóráztatott volna, vagy más cégnek adta volna ki a munkát.
Az európai munkaerőpiacon a fokozott rugalmasság és mobilitás iránti igény nagy lehetőséget adna az alkalmi munkát közvetítő cégeknek. A Mckinsey becslése szerint 2010-ig az ágazat 4,3 millió új munkahelyet tudna teremteni, és Európában 1 százalékkal nőne a foglalkoztatottság. Ez évente csaknem 0,1 százalékos gyarapodást jelentene. Az ideiglenes dolgozók száma a jelenlegi 1,5 százalékról 3,7-re nőne az összes foglalkoztatott körében. E lehetőség kihasználásához azonban további liberalizálás lenne szükséges. De a közvetítőknek is javítaniuk kellene a bér, a képzés és a biztonság területén.