Nem működik jól az érdekegyeztetés

Az érdekegyeztetés mechanizmusa az elmúlt két évben elakadt. A jelenlegi Gazdasági Tanács szakértői bizottságok nélkül nem képes betölteni érdekegyeztető szerepét -- hangsúlyozta Széles Gábor. Hozzátette: a döntéseket nem készítik elő, és ad hoc jelleggel hozzák meg. Az MGYOSZ továbbra is szorgalmazza a korábbi szakértői bizottságok visszaállítását.
A szövetség azt is nehezményezi, hogy a kétéves költségvetési tervezetben nem szerepel a Széchenyi-terv pénzügyi fedezete, tehát nem világos, hogy a különböző programokra mennyi pénz áll rendelkezésre. Így a parlamenti bizottságok sem tudják ellenőrizni, hogy milyen forrásból végzik el a feladatokat -- közölte Széles Gábor.
Orbán István, az MGYOSZ általános alelnöke hangsúlyozta: a minimálbér emelése még nagyon sok gond forrása lesz, egész ágazatokat hozhat nehéz helyzetbe. Ez a lépés a kormánynak számításaik szerint mintegy 100 milliárd forintos többletbevételt hoz. Az MGYOSZ azt szorgalmazza, hogy ennek a többletbevételnek a felét a kormány adja vissza azon ágazatoknak, ahol emiatt tömeges elbocsátások vannak. A szövetség az ezzel kapcsolatos javaslatait elküldte a Pénzügyminisztériumnak, és a miniszterelnöknek, ám arra máig nem érkezett válasz.
Az MGYOSZ fontos feladatának tartja a vidéki szervezetek erősítését, a pártok gazdasági szakértőivel együttműködés kialakítását, továbbá a kis- és középvállalatok segítésére tervet kívánnak kidolgozni, valamint a nemzetközi gyáriparos-szövetséggel együttműködés kialakítását tervezik.