Uniós prés a tokajin

Még csak egy hete parafálták a megújított magyar--EU-s eredetvédelmi bormegállapodást, máris szakmai viták kísérik a tokaji névhasználat ügyét. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárhelyettese kérdésünkre érthetetlennek tartotta, miért kellett újra tárgyalni az 1993-ban kötött kétoldalú eredetvédelmi egyezményt, hiszen az nem járt volna le. Horváth -- aki az 1993-as megállapodás előkészítésében részt vett -- tart attól, hogy a megújított boregyezmény a tokaji esetében ronthatja névhasználati pozíciónkat.
A még hatályban lévő 1993-as egyezmény, illetve a hozzá kapcsolódó közös nyilatkozat a Tokaj megnevezést és annak minden származtatott formáját (Tokajske, Tokajer) kizárólag Magyarország számára tartja fenn. A közös nyilatkozat most az EU akaratának megfelelően úgy módosul, hogy ezután akár az is elimerhető lesz, ha egy harmadik ország hasonló megnevezést használ.
Szakértők szerint a változtatás megnyitja a lehetőséget arra, hogy az EU a későbbiekben a szlovák tokajit is elfogadhassa. Mint ismert, Szlovákia tokaji néven ma nem szállíthat bort az unióba. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert a teljes hazai borexport fele az EU-ba irányul, vagyis a szlovák termék nem kívánt megjelenése piaci helyzetünket ronthatja.
Külügyi források szerint az EU az eredetvédelmi kérdést az idei kétoldalú bortárgyalásokon "egy csomag részeként" kezelte. Ez azt jelentette, hogy például az új kétoldalú borkereskedelmi megállapodást sem írta volna alá, ha az eredetvédelmi ügyben nincs egyezség. (Mint ismert, az egy hete szintén parafált kereskedelmi megállapodás 2001 januárjától vámmentes exportlehetőséget biztosít 415 ezer hektoliternyi magyar bornak és pezsgőnek.)
Információink szerint ugyanakkor az eredetvédelmi kérdésekért felelős agrártárca és a Miniszterelnöki Hivatal több szakértője -- szemben a Külügyminisztérium (KüM) álláspontjával -- még november közepén is megkérdőjelezte, hogy a tokajit érintő módosítást Magyarország elfogadhatja-e. A viták miatt az ügyben a kormánynak, illetve Orbán Viktor miniszterelnöknek kellett döntenie, hogy a tárgyalások az utolsó pillanatban ne akadjanak meg. Végül a kabinet a KüM álláspontját elfogadva, titkos kormányhatározattal rendelkezett arról, hogy az FVM az eredetvédelmi módosítást parafálhatja -- tudtuk meg.
Ha a megállapodás szövegében változott is valami, annak nincs gyakorlati jelentősége -- közölte most lapunkkal Vajda László, az FVM főosztályvezetője. Ezt azzal indokolta, hogy nekünk is érdekünk a megegyezés Szlovákiával. Vajda szerint a szomszédos ország is kérte a tokaji névhasználati lehetőséget az EU-tól saját uniós bortárgyalásain, de Brüsszel a magyar--szlovák vitába nem avatkozik be, ha belátható időn belül kétoldalú megállapodás születik. Ez azt is jelenti, hogy az EU a magyar--szlovák megbeszéléseken csak megfigyelőként vesz részt.
Franz Fischler uniós agrárbiztos viszont múlt heti budapesti tárgyalásain mind Martonyi János külügy-, mind Torgyán József agrárminiszternek egyértelművé tette, hogy az EU Magyarország csatlakozásával nem kívánja "importálni" a tokaji névhasználati vitát -- tudtuk meg. Szabó Sándor, a KüM főosztályvezetője kérdésünkre megerősítette: az unió álláspontja szerint e problémát a tagjelölteknek a belépésig meg kell oldaniuk. Hozzátette azonban, hogy a KüM szerint a most parafált eredetvédelmi megállapodással a magyar tokaji védettsége semmivel sem csökken. Az egyezmény tényleges hatályba lépésig ugyanis két-három éves ratifikációs időszakra lesz szükség, és utána is csak részletes magyar--EU-s konzultációk után nyílna esetleg lehetőség a tokaji névhasználatra Szlovákia számára.
Más szakértők szerint ugyanakkor az események azt tükrözik, hogy az EU legalább részben elismeri a szlovák igények jogosságát a tokaji névre. Ez azon alapulhat, hogy az 1908-as magyar bortörvény három olyan települést (Kistoronya, Szőlőske és Sátoraljaújhely egy része) is a Tokaji borvidékhez sorolt, amelyek 1920 után szlovák területre kerültek. A gondot ma többek között az okozza, hogy a három településhez tradicionálisan 172 hektárnyi szőlő tartozik, miközben Szlovákia tokajiként 900 hektárt akar elismertetni.
A magyar--szlovák "konstruktív tárgyalások" többéves szünet után egy idei kormányfelhatalmazás alapján a közelmúltban újra megkezdődtek -- mondta Szabó. Ezt Pavel Koncos szlovák agrárminiszter is megerősítette múlt heti budapesti egyeztetésein. Szabó szerint Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Szlovákia térjen vissza a 172 hektárnyi területhez, vegye át a magyar borkészítési technológiákat, bormarketingjében a kisebb területnek megfelelően tüntesse fel saját tokajiját, és biztosítson helyszíni ellenőrzési lehetőséget a magyar borászati szakértőknek. Így esetleg el tudnánk képzelni a vita rendezését -- fogalmazott Szabó.
A szőlőterület nagyságán kívül ma gondot okoz, hogy a szlovák bortörvény kétputtonyos aszút is "ismer", ami viszont nálunk nincs -- közölte Kovács Tibor, a Tokaj Renessaince Egyesület elnöke. Emellett a két fél szakértői között komoly technológiai nézeteltérések is vannak. A magyar borvidék termelőit egyébként csak a szlovák aszú zavarja, tehát például a furmint nem. Az 5000 hektáros magyar tokaji szőlőterülethez viszonyítva azonban a szlovák ültetvények elenyésző, legfeljebb néhány száz hektoliternyi aszút teremnének évente, ha a szomszédos ország a 172 hektárnyi területhez térne vissza. Ez esetben tehát Szlovákia már nem állítana elő érdemleges aszúmennyiséget a magyar termeléshez képest -- vélte Kovács.