BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A lakók pénztárcájától függ

Kétségessé teszi a kormány két új programjának -- a tömbrehabilitáció és a panelfelújítás -- sikerét az, hogy a költségek egyharmadát, több százezer forintot a lakóknak kell fizetniük. A Világgazdaság által megkérdezett önkormányzatok érdeklődnek ugyan e programok iránt, de bérlakás-kialakításra pályáznak majd.

Egy panellakás komplett szigetelése és fűtés-korszerűsítése számítások szerint egymillió forintba kerül. Ehhez a Széchenyi-terv keretén belül az önkormányzatok februártól állami támogatásra pályázhatnak. A költségek egyharmada nyerhető el támogatásként, egyharmadát az önkormányzatoknak, a maradék egyharmadot pedig a lakóknak kell kifizetni. Így tehát egy-egy családnak több mint 300 ezer forinttal kellene hozzájárulnia a felújításhoz. Kétséges, hogy vannak-e olyan lakóközösségek, ahol mindenki elő tudja teremteni ezt a pénzt. A megkérdezett önkormányzatok érdeklődnek ugyan a tömbház- és panelfelújítási programok iránt, sőt még az önrészre is futná, de pályázatot mégis a bérlakásprogramra nyújtanak be. Indoklásuk szerint azért, mert tisztábbak a finanszírozási feltételek, és az eredmény is biztosabb.
A régi panel- és tömbházakban olyanok laknak, akiknek gondot okoz több százezer forint előteremtése -- mondta Tukacs István, Nyíregyháza alpolgármestere.
Meg kell vizsgálni, hogy a lakóközösségek részéről van-e realitása az olyan felújításoknak, amelyekbe nekik is be kell szállniuk anyagilag. Ráadásul ez a beruházás csak nagyon lassan térül meg, az önkormányzat pedig nem tudja a költségekből átvállalni a lakók részét -- nyilatkozta Szőke László, a XI. kerület alpolgármestere. A kerületben több tízezer család él lakótelepen.
Félő, hogy ez a program is a tehetősebbeket segíti majd -- figyelmeztet a nyíregyházi alpolgármester. A szabolcsi székhelyen 15 ezer felújításra szoruló lakás van. A város legfeljebb tízmillió forintot tud elkülöníteni erre a programra. Ez az összeg pedig egy 60-80 lakásos társasház felújításához elegendő önkormányzati önrész -- mondta Tukacs István. Úgy véli: a most meghirdetett támogatási forma nem jelent megoldást. Vagy nagyobb állami forrást kellene biztosítani, vagy ki kellett volna dolgozni egy olyan hitelkonstrukciót, amely a lakókat kedvezményes kamatozású kölcsönhöz juttatja, nyújtott visszafizetési határidővel.
Meg kell találni azt a formát, hogy miként lehetne bevonni a tulajdonosokat a finanszírozásba -- véli Alföldi György, a RÉV 8 Rt. ügyvezető igazgatója. A Józsefváros tömbház- rehabilitációjához 50-60 milliárd forintra lenne szükség. Ezt nem vállalhatja egyedül magára az állam vagy az önkormányzat -- mondta. A lakóközösségek hiteleket vehetnének fel, amihez az önkormányzat garanciát vállalna. Megoldás lehet a tömbházaknál, ha a közös tulajdonú helyiségeket, mint például a tetőteret vagy az üzlethelyiséget értékesítenék. Az ügyvezető igazgató szerint az erre a programra elkülönített 4 milliárd forint csak az érdeklődés felkeltésére elég, újabb forrásokat kellene átcsoportosítani.
Nehezíti a pályázást az is, hogy a kerületre vagy a teljes városra el kell készíteni a lakásfelújítási tervet, amelyről rendeletet is kell alkotni. Nyíregyházán nincs ilyen határozat. Ehhez egyrészt elő kell keresni a 82 előtt épült házak műszaki leírásait, ráadásul az önkormányzati rendeletalkotás törvényben szabályozott és időhöz kötött. Így nyújtja a pályázási időt, és rontja az esélyeket -- mondta Tukacs István.
Az önkormányzatok remélik, hogy a tömbház-, illetve a panelprogram jelenlegi formájában tényleg csak kísérlet, és rövidesen változnak a feltételei.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.