Arányos kedvezményfelfüggesztés

Mintegy évi 6,5 millió dolláros exportkiesést okoz Magyarországnak az a török importtilalom, amelyet Ankara alaptalan indokkal, száj- és körömfájásra hivatkozva tart fenn, mutatott rá a Világgazdaságnak Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Tavaly sikerült megállapodni a kompenzációban, ám az idén Magyarország nem ellentételezést kért, hanem január 1-jével -- arányosan -- felfüggesztette a szabadkereskedelmi kedvezményeket bizonyos török termékekre, a citrusfélékre, néhány gyümölcsre és zöldségre, illetve feldolgozott termékre. Budapest egyben jelezte, ha Ankara visszavonja az intézkedést, Magyarország is visszaállítja a kedvezményeket.
E problémától eltekintve kedvező a magyar--török szabadkereskedelmi megállapodás hatása, mondta a helyettes államtitkár. Már maga a tény pozitív, hogy bővülést regisztráltak, mivel általában is visszaesett az összes török import. Ez törökországi gazdasági nehézségekre vezethető vissza, mutatott rá Balás.
A két ország szabadkereskedelmi megállapodása 1998. január 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény -- egy szűk kivételi listától eltekintve -- a magyar ipari termékekre megszüntette az EU- és az EFTA-országokkal szemben 1996 óta fennálló vámhátrányt. Egyes fontos mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítése érdekében a két állam kölcsönösen koncessziókat nyújtott egymásnak kedvezményes vámkontingensek formájában. Az említett importstopot Ankara ugyan minden országra érvényesen vezette be (még 1996-ban), ám ennek eredményeként meghiúsul évi 4000 tonna élő marha és 500 tonna fagyasztott marhahús kedvezményes magyar kivitele a hagyományosnak számító török piacra.
A Törökországba irányuló magyar kivitel tavaly az első tizenegy hónapban kiugróan, 160,2 százalékkal nőtt, behozatalunk ugyanakkor csak 3,1 százalékkal bővült. Ennek eredményeként aktívra fordult az addigi passzívumunk.
A két ország tőkekapcsolatai is aktívak. Hét éve lépett hatályba a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás, ami biztonságot nyújt a mintegy 250, török részesedéssel Magyarországon működő vállalkozásnak. E cégek többsége a szolgáltatások területén működik, például számottevő a török tőke a magyarországi Volksbankban és az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft.-ben.
A kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok egyébként az egyik témája Martonyi János külügyminiszter jelenlegi törökországi látogatásának. Martonyi tárgyaló partnerei között van Tunca Toskay külkereskedelemért felelős államminiszter és Cumhur Ersümer energiaügyi és természetes erőforrásokért felelős miniszter.
Magyarország több területen lát lehetőséget a gazdasági együttműködés fokozására. Az egyik ilyen az energetikai beruházások, fejlesztések területe. Emellett olaj- és gázipari, környezetvédelmi beruházásokban vállalhatnak magyar cégek szerepet, továbbá a közlekedési fejlesztésekben.