Balkáni tervek

Bármely megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás most már csak átmeneti lehet, ám az általuk biztosítható kereskedelmi előnyök kihasználása Magyarország érdeke -- szögezte le a Világgazdaságnak Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Azt követően ugyanis, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, érvényüket vesztik ilyen jellegű kereskedelmi szerződései, ezek helyébe az unió megállapodásrendszere lép. Ennek ellenére minden átmeneti megoldást érdemes kiaknázni, amelyek révén növelhető a magyar kivitel -- mutat rá a helyettes államtitkár. További haszna lehet az ilyen egyezményeknek, hogy piaci pozíciót lehet nyerni, illetve kapcsolatokat szélesíteni, amelyek fennmaradhatnak az EU-tagság elnyerését követően is. Ezt szem előtt tartva tartottak már feltáró jellegű tárgyalást Jugoszláviával és Macedóniával, illetve Marokkóval -- közölte. Ezen megbeszélések célja a külkereskedelmi szabályozás kölcsönös megismerése, továbbá a szabadkereskedelmi jellegű megállapodás modellezése volt.
A múlt hét végén Budapesten parafált magyar--horvát szabadkereskedelmi megállapodást az utolsó pillanatban véglegesítették, s így Balás még nem tudott adatokat mondani arról, pontosan mennyire csökkennek az átlagos vámszintek a szerződés alkalmazását követően. Annyi azonban bizonyos, a CEFTA-típusú szerződést az év második negyedétől szeretnék alkalmazni, s az ipari termékek szabad kereskedelmének elérésére rövid átmeneti időben állapodtak meg; az kevesebb mint egy év alatt megvalósul. Az agrárkereskedelem területén kölcsönösen nyújtott kedvezmények eredményeként a magyar remények szerint bővül majd a magyar kivitel. A felek ugyanakkor arra számítanak, hogy a Magyarországra irányuló horvát export még gyorsabban nő (miután eddig a horvát termékek vámhátrányban voltak a magyar piacon), s némileg csökken a "hagyományos" tetemes magyar passzívum.