A reprezentatív termék- és szolgáltatáskosár alapján számított mutató szerint Budapesten nem egészen feleannyi pénzből lehet megélni, mint New Yorkban. Ez a román vagy a Fülöp-szigeteki fővárossal azonos árszintet jelent. A 133 vizsgált nagyváros közül az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2000-ben is Tokió bizonyult a legdrágábbnak -- derül ki a dokumentumból.
A tekintélyes londoni kutatóintézet elemzése ahhoz kíván támpontot nyújtani, hogy a cégek mekkora költségtérítést adjanak a külföldre utazó menedzsereik és azok családtagjai számára. A nyugati életmódhoz kapcsolódó javak elérhetősége emiatt alapvetően meghatározza a rangsorban elfoglalt helyezést: az EIU szakértői szerint így kerülhetett például Belgrád a lista harmadik helyére.
Magyarország, illetve a magyar főváros az elmúlt években több a nemzetközi ár-, illetve bérviszonyokat összehasonlító elemzésben is a legutolsó helyek egyikét foglalta el. A svájci UBS 58 nagyvárost tartalmazó rangsorában Budapest az árakat tekintve csak Bombayt előzte meg. A budapesti nettó átlagkereset pedig a 100 százaléknak tekintett zürichi szinthez képest 6,3, illetve -- vásárlóerő-paritáson -- 13,9 százalékot ért.
Az EIU elemzői rámutatnak: az egységes valuta gyengélkedése következtében az eurózóna nagyvárosaiban az elmúlt 12 hónap során jelentősen csökkent a megélhetés költsége, legalábbis nemzetközi összehasonlításban. Párizs például a nyolcadikról a 26., Bécs pedig a 11.-ről a 38. helyre esett vissza a rangsorban; a valutaunióból kimaradt Nagy-Britannia fővárosának helyezése ezzel szemben lényegében változatlan.
A legnagyobb egyenlőtlenségek Ázsián belül tapasztalhatók -- írja a jelentés. Miközben a világ tíz legdrágább városa közül öt ezen a földrészen található, a tíz legolcsóbb vizsgált metropoliszból is majdnem ugyanennyi -- egészen pontosan négy -- szintén Ázsiában helyezkedik el.