BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Februártól szűrés itthon is

Nyugat-Európa-szerte erősödik a tiltakozás a kergemarhakór közvetlen következményeként előírt tömeges szarvasmarha-megsemmisítés pénzügyi terhei miatt. Magyarországon február közepén kezdődnek a szűrések, bár az új egészségügyi miniszteri biztos szerint nincs BSE-fertőzés. Hosszú távon a kór egyes szakértők szerint akár a mezőgazdasági termelési módszerek és a táplálkozási szokások átalakulásához is vezethet: az agrárnagyüzemek teret veszíthetnek a biogazdálkodókkal szemben, a fogyasztók körében pedig nőhet a vegetáriánusok tábora.

Nyugat-Európa-szerte tovább erősödik a BSE-pánik. Németországban az új fogyasztóvédelmi miniszter megerősítette, hogy nincs alternatívája 400 ezer marha levágásának. Nagy-Britanniában kiterjesztették a BSE-teszteket, Franciaországban a tenyésztők a vizsgálatok ingyenessé tételét követelik, a spanyol gazdák pedig tegnapi összehangolt blokádjaikkal gyakorlatilag elzárták a jelentősebb spanyol vágóhidakat a külvilágtól, megbénítva az ország húsiparát. A tiltakozás oka, hogy a kényszervágások miatti veszteségekre a tenyésztők több kompenzációt követelnek -- tudósít a Reuters.
Hazánkban nincs BSE-fertőzés, ami annak is köszönhető, hogy a szarvasmarhák és a juhok által terjesztett és Nyugat-Európában 1992--93-ban észlelt kóros prion észlelését követően szigorú szabályokat rendelt el az Állami Állat-egészségügyi Szolgálat -- tájékoztatta a Világgazdaság munkatársát Nagy Attila, az Egészségügyi Minisztérium miniszteri biztosa. E szabályok között említette például az élő állat, a nyers hús és a húskészítmények importjának a megtiltását azokból az országokból, ahol korábban fertőzést észleltek. Megtiltották a kérődző állatokból előállított hús- és vérkészítmény-takarmányok, sőt a faggyú, s bizonyos, juhagyvelőből nyert védőoltás-alapanyagok behozatalát is.
Az új egészségügyi miniszter január 1-jétől tovább szigorított, s miniszteri biztosra bízta a további védekezés megszervezését, ami a külügyi, a földművelésügyi és a környezetvédelmi szaktárcák bevonásával folyik. Nagy Attila érdeklődésünkre elmondta: mivel semmiféle védőoltás nincs a prionfertőzés ellen, a magyar hatóság a 100 százalékos halliszt és a tejpor kivétel január 1-jétől betiltotta az összes állati eredetű fehérje takarmányba keverését, valamint a nyersbőr importját is, ami hosszú távra érvényes.
Hazánk az EU-országok gyakorlatát teljes egészében alkalmazza e területen. Február közepétől így Magyaroszágon megkezdik a 30 hónaposnál idősebb, mintegy 140-150 ezer szarvasmarha és a kétévesnél idősebb juhok szűrését, ez utóbbiak számáról egyelőre nincs pontos adat. Egy teljes körű vizsgálat 25-30 ezer forintba kerül, a szűréssel kapcsolatos előterjesztés most készül.
A miniszteri biztos kérdésünkre azt is elmondta, hogy a prion a tejen keresztül nem terjed, sőt például a tiszta izomzatból álló bélszínben sem fordul elő. A fertőzési láncban a veszélyességet tekintve első helyen az agyvelő-szürkeállomány áll, ezt követik az agyalapi gócok, a gerincvelő, a nyirokszervrendszer, a lép, a máj.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkéből kitűnik: Németországban komoly belpolitikai viharokat kavar a marhakór. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, az ellenzéki CSU első embere -- a svéd, holland és dán kormányhoz hasonlóan -- etikai okokra hivatkozva elfogadhatatlannak tartja több százezer szarvasmarha megsemmisítését. Angelika Merkel CDU-elnök pedig a maga részéről azt a kormányálláspontot támadta, mely szerint csak az ökológiai mezőgazdaság lenne eléggé "felelős". Franz Fischler EU-agrárbiztos szintén óvott attól, hogy a nagyüzemi állattartást okolják a megbetegedésekért.
Az Európai Bizottság ugyanakkor cáfolta azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint David Byrne, a testület egészségügyi és fogyasztóvédelmi felelőse a berlini szaktárcához címzett levelében a korábbi nagy-britanniai járványhoz hasonlította volna a németországi BSE-helyzetet. A biztos mindössze információkat kért Berlintől -- idézi a közleményt az MTI.
Az Európai Unió január 1-jén életbe lépett válságintézkedései értelmében valamennyi, 30 hónapnál idősebb szarvasmarhát BSE-tesztnek kell alávetni, mielőtt a táplálékláncba kerülhetne. A nem vizsgált, illetve a fertőzöttnek minősült tetemeket meg kell semmisíteni. A farmereknek a kényszervágásra kerülő állatokért nyújtott kompenzáció 70 százalékát Brüsszel fedezi, míg a tárolás és a levágás költségei a tagállamokat terhelik.
Az uniós marhahúsfogyasztás átlagosan 27 százalékkal csökkent tavaly október és december között, de Francia- és Olaszországban a csökkenés elérte a 40 százalékot, Görögországban pedig ennél is nagyobb mértékben, felére zuhant a kereslet. Az átlagár ennek hatására jó egynegyedével csökkent. Uniós illetékesek ugyanakkor egyelőre nem sok jóval biztatják a termelőket és a feldolgozókat: szerintük hónapokba telik, amíg a fogyasztók bizalma a szigorú intézkedések hatására helyreáll, és így az árak is visszakapaszkodhatnak a korábbi szintre. A bécsi Die Presse szerint a vágások számának drasztikus csökkenését máris megérzi a bőr- és cipőipar, amely a közeljövőben áremelésre kényszerül.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.