Hiba a 2000-es mérlegben

Minden bizonnyal törvénytelen, hogy a Pénzügyminisztérium a letéti számlákra történő befizetéseit is kiadásként számolja el az előzetes mérlegben. Az államháztartási törvény ugyanis már első paragrafusai közt leszögezi: a letéti számlára történő utalást nem lehet elszámolni a költségvetés egyenlegét módosító kiadásként.
Az államháztartási deficit 94,5 milliárd forinttal nagyobb, ezzel a GDP-arányos hiány 2,7 helyett 3,5 százalék azért, mert a PM nem tartja be az államháztartás működésének legfontosabb szabályait tartalmazó törvényt -- állítják szakértők egybehangzóan.
Mint ismeretes, a kabinet év végén rendelkezett a kiadásokkal még nem fedezett többletekről.
Az államkassza tervezetten felüli bevételét "pénzügyi problémának" nevező kormányhatározat letéti számlákra utalta a pluszpénzt, a PM ugyanakkor a tavalyi költségvetés előzetes mérlegében kiadásként, azaz hiánynövelő tételként is elszámolja azt.
A lépés 94,5 milliárd forinttal növeli meg a 2000. évi mérleg kiadási oldalát. Hetvenötmilliárdot attól ment meg, hogy az adósságcsökkentés ügyének essen áldozatul, ez lenne a sorsa ugyanis minden olyan bevételnek, amely december 31-én még nincs megpántlikázva. A többi 19,5 milliárdnak noha már volt helye a tavalyi büdzsében is, a bérlakásprogram döcögős indulása miatt maradt 2001-re a kifizetése.
A mérlegkozmetika egyedül akkor lehetett volna törvényes, ha a többletbevételeket "letétbe helyezett készpénzes vámbiztosítékként" utalják zárt számlára -- értelmezte a neve elhallgatását kérő szakember az államháztartási törvény előírásait --, ez az egyetlen cím ugyanis, amelyen a letéti számlára helyezés növelheti a költségvetési hiányt.
Akar László, a PM korábbi politikai államtitkára szakmailag nem indokolható "kreatív" könyvelési megoldásnak nevezi a tárca tettét, mellyel a kabinet azt kívánta elérni, hogy az idén 2000-hez képest csökkenhessen az államháztartási hiány -- nyilatkozta a pénzátmentés jogosságáról a Népszabadság című napilapnak. Ha ugyanis tavaly a deficit a GDP 3 százaléka alatt lett volna, nehéz lenne megmagyarázni, miért nő a hiány 2001-ben a bruttó hazai termék 3,4 százalékára (ennyi ugyanis a kormány hiányprognózisa erre az évre) -- mutat rá Akar a törvénysértő tavalyi mérleg indokára.