A Kína keleti, illetve középső részén futó két szakasz 2015-re készülne el, és évi 16 milliárd köbméter vizet szállítana Kína északi vidékeire, ahol az összlakosság harmada él -- írja a China Daily. Az ország búzatermésének szintén egyharmadát adó területre a nyugati csatorna átadása után már 48 milliárd köbméter víz jutna évente, ám az utolsó fázis előkészítése további kiterjedt kutatómunkát igényel a nehéz terepviszonyok miatt.
Kína 668 városából mintegy 400-at fenyeget a vízhiány, vidéken a súlyos szárazság már több esetben vezetett zavargásokhoz. Az erőltetett iparosítás eddig számos folyót, illetve tavat szárított ki, a további fejlődéshez elengedhetetlen a víz biztosítása.
Egy illetékes hivatalnok szerint a munkálatok költségeinek 60 százalékát fedezné a költségvetés, míg a fennmaradó részt az elterelt víz fogyasztóival fizettetnék meg. Ennek köbmétere aligha lehet olcsóbb 1,6 jüannál (54 Ft), ami nagyjából a pekingi árnak felel meg. Ám egyes szakértők attól tartanak, ennek a dupláját is elérheti, és a gazdálkodók majd nem akarnak vagy nem lesznek képesek ilyen magas árat fizetni az éltető elemért.
A kritikusok elsősorban a környezetért aggódnak, és a Jangcén 1993 óta épülő három gát munkálatainak környezetrombolásához hasonlítják a várható következményeket. A hivatalos kínai álláspont szerint a terv nem borítja fel a Jangce ökológiai egyensúlyát, ám egyes környezetvédők arra figyelmeztettek, a folyó három évtizeden belül akár ki is száradhat jelenlegi medrében. A másik nagy beruházás, a gátak és az ezekhez kapcsolódó vízi erőművek építése miatt összesen több mint egymillió embert kell áttelepíteni, ami az összes költségnek várhatóan a 40 százalékát emészti fel. Sok üzem, illetve kormányhivatal is költözni kényszerül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.