Magyar cseresznye Chilébe

A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, az 1991--1995-ös években átlagosan 24 ezer tonna cseresznye termett Magyarországon, 1998 óta pedig 19-20 ezer tonnával lehet számolni. Az akkor betakarított összesen 19 290 tonna 2,236 milliárdos bruttó termelési értéket képviselt. Közvetlen exportra 32 tonna ment, felvásárlók által pedig további 2159 tonna hagyta el az országot, összesen 588 millió forint értékben. (Ebből következően egy kilogramm exportgyümölcs ára nem érte el a 300 forintot.)
A magyar cseresznye hagyományos exportpiacát a skandináv államok, illetve Németország és Anglia jelentik -- ezt a szakmában három évtizede tevékenykedő Gyenes István (jelenleg a Spektrum Kft. kecskeméti területi képviselője) nyilatkozta lapunknak. A szakértő felhívta a figyelmet: erre a gyümölcsre a gyors utóérés a jellemző, nagyon romlékony, szállítása nagyobb távolságra csakis tökéletes hűtőlánccal lehetséges. Gyenes István -- akinek a friss zöldséggel és gyümölccsel foglalkozó cége tavaly mintegy 2500 tonna árut forgalmazott -- nyolc esztendeje nem bérelt repülőt angliai kivitelre, a költség ugyanis -- szavai szerint -- annyira magas, hogy az árban lehetetlen érvényesíteni.
Turn László, a Magyar Gyümölcs Szövetség társelnöke azzal reagált a miniszteri javaslatra: ő maga is szeretné, ha a hazai cseresznyét alkalmassá lehetne tenni német és skandináv piacokon való megjelenésre -- ám jelenleg nem az. Mint mondta, "elméletileg lebonyolítható" a chilei export, ám hozzáfűzte: nincs információja sem az ottani árviszonyokról, sem a fizetőképes keresletről, azt tehát, hogy üzletileg rentábilis lenne-e a kivitel, nem tudja felmérni. "Annyi mindenképpen tény, hogy a magyar cseresznyében nagyobbak és a jobbak a lehetőségek a jelenleginél, és az is biztos, hogy a hagyományos piacokon viszonylag kis erőfeszítéssel megduplázható az eladás" -- összegezte álláspontját.
Megérdeklődtük azt is, milyen feltételekkel és mennyiért lehetne repülőgépet bérelni a -- Torgyán József szerint -- kecsegtető cseresznyekivitel lebonyolítására. Tekintettel a nagy távolságra, csakis 60 tonna teherbírású légi jármű jöhetne szóba, meg kellene fizetni a visszautat is, és a bérleti díj legkevesebb 150 ezer dollárra rúgna. Az általunk megkérdezett szakértők kétségüket fejezték ki, hogy a gyümölcs egyáltalán elbírná-e a legalább 13 órás repülési időt.
A -- feltételezett -- chilei exportra alkalmas cseresznye termelői ára 300 forint körül lehet. A göngyöleg költsége -- egy kilóra számítva -- minimálisan 150 forint. 60 tonnás mennyiséggel kalkulálva a szállítás 2,5 dollár (300 forintos árfolyamon 750 forint). Egyetlen kilogramm magyar cseresznye chilei megjelenése tehát kereken 1200 forintos önköltséggel lenne lehetséges -- fillérnyi hazai vagy ottani kereskedői haszon, vám, illeték, egyebek nélkül. Nem járhatunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy legalább 1500-1600 forintos árral kellene számolni -- és talán akkor sem tévedünk, ha úgy véljük, hogy ezért az árért aligha lenne nagy kereslet a magyar gyümölcsre Chilében
A két ország amúgy összemérhető: az ottani GDP -- a kilencvenes évekből származó adatok szerint -- mintegy 20-25 százalékkal haladja meg az ittenit, ebből logikus arra következtetni, hogy az árszínvonal közti különbségek sem sokkal jelentősebbek (itthon 200-300 forint a cseresznye kilója szezonban).
A hivatalos magyar statisztikák szerint Magyarországra a legutóbbi években 1 (egy) tonna importcseresznye került -- értéke a KSH számára kimutathatatlan volt. Az egyik nagy bevásárlóközpontban kapható külföldi cseresznye -- tízdekás csomagolásban -- kilónként 1200 forintos áron. Összesen 2 (két) rekesszel adtak el.