Más közparkokra is szemet vethetnek
A Taverna Rt. a napokban hozott bírósági határozat alapján a margit-szigeti Casino étteremhez tartozó, csaknem 5700 négyzetméternyi föld tulajdonosának tekinti magát. A fővárosi önkormányzat vitatja a döntés jogosságát attól tartva, hogy osztozkodási hercehurca célpontja lesz a sziget, és annak eredményeként magánkézbe kerül a főváros legnagyobb közkertje. A bíróság egyébként -- világosították fel lapunkat -- nem adott tulajdont senkinek, hanem csupán egy államigazgatási határozat jogszerűségét erősítette meg. Megeshet, hogy ugyanannak a törvénynek az alapján, amellyel a fővárosi önkormányzat érvelt igaza mellett, csak más passzusokkal. Ezt egyelőre nem lehet tudni, mert az ítélet még nincs írásba foglalva. Annyi bizonyosnak látszik: a Taverna Rt. tulajdonszerzése még nem zárult le. Az ugyancsak valószínű, hogy nyomában más cégek, szervezetek szintén tulajdonrészt kérnek majd nemcsak a Margit-szigetből, hanem esetleg más közparkból is.
A vitatott terület 1995-ben a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság határozatával került a fővárosi önkormányzat tulajdonába. A döntést utóbb a Belügyminisztérium felülvizsgálta és megváltoztatta, megállapítván, hogy a Casino és a kert, az azon lévő építményegyüttes a Taverna Rt. vagyonához tartozik, ezért arra vagyonátadási eljárás nem folytatható. Ezt fellebbezte meg a fővárosi önkormányzat, hivatkozva az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adását rendező 1991. évi XXXIII. törvényre, valamint a sziget közpark jellegére, illetve arra, hogy azt egy 1976-os rendelet a tanácsi szervek kezelésébe adta. A bíróság azonban a belügyi tárca határozatát jogszerűnek találta.
A Taverna Rt. mindvégig földhasználati díjat fizetett a fővárosnak. Nem vitatta a vagyonátadó bizottság döntését sem, és csak utóbb, a minisztérum oldalán avatkozott be a perbe. Tárnoki László, az rt. vezérigazgatója a Világgazdaság érdeklődésére kifejtette, hogy tulajdonosként fejleszteni fogják a Casinót, ám nem akarják a területet lezárni, nem kívánják senki mozgását korlátozni. A fővárosi önkormányzat viszont felülvizsgálati kérelemmel él a bírósági határozat ellen. Mint azt Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályvezetője egyebek közt hangsúlyozta: az ítélet, illetve a belügyminisztériumi határozat alapján bárki ingyen földtulajdont szerezhet kiemelt fővárosi zöldterületen, ha ott épülete van.
A bírósági döntés feltételezhetően nem elegendő jogcím a tulajdonjog bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba. A tulajdonjog megállapításáért pert kell indítani, amelynek kedvező kimenetelét kétségkívül elősegítheti a közigazgatási határozat. A főváros aggodalmait növelheti, hogy az 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezik azokról a földekről is, amelyek nem adhatók önkormányzati tulajdonba. Azokat megkaphatta, megkaphatja más is, jogi szakértők szerint mindenekelőtt az az egykori állami vállalat, amely az ingatlanon gazdálkodott.
