Növekvő szabad pénzforrások

Mintegy 1-1,5 százalékkal növekedett a lakosság reáljövedelme 2000 első felében az egy évvel korábbi időszakhoz képest -- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben publikált háztartás-statisztikai közleményéből. Ezen időszak alatt a foglalkoztatottság egy százalékkal bővült. Tavaly sem emelkedett a családi pótlék összege, a szociális jövedelmeknek viszont összességében sikerült megőrizniük reálértéküket. Ugyanakkor a gyermekes családoknak járó adókedvezmények az inflációt meghaladóan növekedtek.
A KSH adatai szerint a tavalyi év első felében nem változott az élelmiszer-fogyasztás mennyisége. A 2000-es év enyhe időjárásának köszönhetően -- reálértéken számítva -- 4 százalékkal kevesebbet költött a lakosság a lakásrezsire -- derül ki a vizsgálatból. Mindezek alapján a kutatók megállapították: több szabad pénzforrása volt a lakosságnak tavaly az első fél évben, mint az egy évvel korábbi időszakban. Miközben ugyanis a jövedelmek nominálisan 11 százalékkal gyarapodtak, a lakásra és élelmiszerre fordított kiadás csupán 5 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban.
Nem adott ki több pénzt ruházatra a lakosság tavaly, mint az egy évvel korábbi időszakban, ám 6 százalékkal emelkedett az egészségügyre és testápolásra fordított összege. Továbbá 4-5 százalékkal többet költöttünk közlekedésre és a hírközlési kiadásokra. Folytatódott a telefonhálózat bővülése. Míg 1996-ban a vizsgált családok 48 százalékánál volt csak telefon, tavaly ez az arány már 81 százalékra emelkedett.
A folyó fogyasztásra 2000 első felében egy százalékkal költött többet a lakosság az egy évvel korábbi időszakhoz képest -- derül ki a statisztikából. Fejenként átlagosan havi 9400 forintot fizetett élelmiszerekre egy polgár. A lakásrezsi fejenként havi 6300 forintra -- egy háztartásnak 16 700-ra -- rúgott a tavalyi év első felében. Egyéb cikkekre havonta 12 100 forintot költöttünk fejenként, ami reálértéken számítva 4 százalékos bővülést jelent. Ezen belül a legdinamikusabban a telefonnal, a járművezetéssel, valamint az egészségüggyel és a testápolással kapcsolatos kiadások növekedtek. Telefonhasználatra 1600 forintot költött egy lakos havonta, egy háztartás pedig 4200 forintot "beszélt" el a drótpostán. A telefonos háztartásokban ez az összeg közel ezer forinttal több volt: e családok havonta 5100 forintot fizettek a távbeszélő szolgáltatásért. A telefonhasználattal közel megegyező összeget adott ki fejenként közlekedésre a lakosság havonta: összesen 1800 forintot. Háztartásonként pedig 4800-at költött e célra -- hasonló összeget, mint a telefonkiadásra. Egészségügyre és testápolásra szintén ugyanennyit fizettünk lakosonként.