Thilo Bode, a Greenpeace környezetvédő szervezet ügyvezető igazgatója szerint Davos ragyogó alkalom volt arra, hogy az alulról szerveződő mozgalmak közvetlenül a vállalati szektornak fejthessék ki véleményüket. Bode szerint csak ez a találkozó ültethette tárgyalóasztalhoz az érdekelteket, a kérdés most az, hogy az autógyárak és -forgalmazók vezérigazgatóival a globális felmelegedésről megkezdett eszmecserét hogyan lehetne intézményesíteni.
A civil szervezetek megerősödése nélkül a 21. század rosszabb lehet a 20.-nál -- figyelmeztetett Pierre Sane, az Amnesty International emberi jogi szervezet főtitkára. Bár a globalizáció erőszakos ellenfelei alkalmatlan eszközöket választottak, az általuk megfogalmazott problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
A Monsanto nevű, biotechnológiával foglalkozó amerikai cég vezetője, Hendrik Vefaillie másfél éve váltott stratégiát a tiltakozókkal szemben. A teljes elutasítást követően egyre több nem kormányzati szervezettel kezdett megbeszéléseket. Jack Greenberg, a McDonald''s elnök-vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy nagy tévedés cégét a globalizáció jelképévé tenni. "Az egyes országokban birtokolt és működtetett kisvállalkozások halmaza vagyunk" -- mondta Greenberg. Szerinte az egész publicitás kérdése. "Egy magánbeszélgetésben az egyik ablaktörő elismerte, hogy nem ez a megfelelő módja a tiltakozásnak, ám csak így kerülhetnek a New York Timesba" -- mesélte a menedzser.
Soros György magyar származású amerikai üzletember egyetértett a globalizáció ellen tiltakozókkal abban, hogy reformokra volna szükség az egyenlőtlenségek csökkentésére. Ez egyrészt a fejlesztési politikákban a piac kizárólagosságának visszaszorítását jelentené, másrészt a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak kellene több forrást biztosítania a szegényebb országoknak. Soros kiállt a környezeti és munkaügyi szabványok érvényre juttatása mellett is.