Solana szerint a tizenötök közös külpolitikai stratégiái túlságosan általános célokat fogalmaznak meg ahhoz, hogy valódi jelentőségük lehessen, és azok legtöbbször csak a tagállamok véleményének legkisebb közös többszörösét írják le. A főmegbízott ezt egy az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozása elé terjesztett bizalmas jelentésben fogalmazta meg. A dokumentumot a miniszterek támogatásukról biztosították -- írja a Financial Times.
Az EU 1999 óta készít külpolitikai stratégiai anyagokat azzal a céllal, hogy erősítse a közös fellépést a világpolitikában. Az első ilyen dokumentum az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról szólt, majd Ukrajna és a mediterrán térség került sorra.
Ezek a stratégiák azonban jórészt olyan területekre koncentráltak, amelyeken már korábban létrehozták az együttműködés mechanizmusait; az Oroszország-stratégia viszont nem segített például a csecsenföldi válság rendezésében való részvételben. A külpolitikai stratégiák nyilvánvaló hiányosságainak tudható be az is, hogy az EU végül nem adott ki ilyen dokumentumot a Balkánnal kapcsolatban -- állítja jelentésében Solana.
Nem váltak valóra azok a remények sem, amelyek szerint külpolitikai kérdésekben minősített többséggel lehetne döntéseket hozni. A tagállamok vétójoga ugyanakkor nagymértékben felelős a célok általános megfogalmazásáért -- vélekedik a dokumentum. Nem segíti elő a közös fellépést az sem, hogy az unió soros elnöki tisztében egymást félévente váltó tagállamok mindegyike új prioritásokkal áll elő.
A korábbi gyakorlat kudarca miatt a politikus 13 pontos javaslatcsomagot tett le az asztalra. E szerint a jövőbeni stratégiáknak belső -- jóllehet nem titkos -- dokumentumoknak kell lenniük, az eddigiek ugyanis a nyilvánosságnak szóltak, ezért nem fogalmaztak eléggé "élesen". Megfogható, jól körülhatárolt célokat kell bennük kitűzni, amelyeknek egyértelmű hozadékuk van az EU szempontjából -- szorgalmazza a Der Standard szerint a külpolitikai főmegbízott.