Az ECB kormányzótanácsa jelenleg hatfős igazgatótanácsból, továbbá az eurózóna tizenkét tagállamát képviselő egy-egy jegybanki vezetőből áll. A 18 szakember mindegyikének egy szavazata van a kormányzótanács kéthetente esedékes tanácskozásain. A testület így máris jóval nagyobb, mint például az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága, a kilenctagú FOMC; a majdani bővítés után pedig egyre kevésbé lenne hatékony az akár 25 főre is bővülő kormányzótanács.
A decemberi nizzai csúcsértekezleten az EU vezetői felszólították az ECB-t, hogy mielőbb tegyen javaslatot a kormányzótanács munkarendjének módosítására. Frankfurtban egyelőre kezdeti stádiumában van az erre vonatkozó szakmai munka, ám más szakértők sorra hozzák nyilvánosságra a maguk elképzeléseit -- írja a Financial Times.
Charles Grant, a Centre for European Reform kutatóintézet igazgatója szerint az eurózóna kis tagállamai az ENSZ BT-hez hasonló rendszerben felváltva küldhetnének képviselőt az ECB kormányzótanácsába. Ez hasonlítana a Fed rendszeréhez -- mutat rá a brit üzleti lap.
Thomas Mayer, a Goldman Sachs befektetési bank vezető közgazdásza szerint 12 fősre kellene csökkenteni a testületet, amelyben hat igazgató és hat tagállami jelölt foglalna helyet. Utóbbi hat szakember jelöléséhez a tagállamokat "választókörzetekbe" sorolnák, és ezeken belül rotációs alapon váltakozna a kormányzótanácsi tagok nemzetisége.
Az "egy tagország egy kormányző" elvének megváltoztatása persze nagyon nehezen lenne kivihető, mint azt az európai bizottsági helyek felett a nizzai csúcson folytatott vita is mutatja. A jelenlegi rendszer változatlanul hagyása viszont még nagyobb kockázatokkal járna: a pénzügyi piacok ugyanis aligha bíznak majd egy inkább "miniparlamentre", semmint hatékony vezető testületre emlékeztető ECB-kormányzótanácsban -- figyelmeztetnek megfigyelők.