Schröder kancellár határozottan kijelentette: a kormányközi együttműködés -- szemben a közösségi szintű előrehaladással -- nem lehet az EU jövőjének záloga. Az uniós alaptörvény elfogadásának szerinte a 2004-ben rendezendő kormányközi konferencián lehetne szerét ejteni. Addig is fokozottan támogatni kell az Európai Bizottságot és a többi, "integrációpárti" intézmény tevékenységét -- idézi nyilatkozatát az International Herald Tribune. A tagállamok mindeddig nem testáltak elegendő hatalmat Brüsszelre, ezért folytatni kell a szuverenitás átadását -- tette hozzá.
A német kancellár szerint a decemberi nizzai csúcsértekezleten elfogadott európai alapjogi chartát be kell olvasztani az EU-szerződésekbe. Határozottan el kell választani a brüsszeli intézmények, a tagállamok, továbbá a régiók hatásköreit -- vélekedett. Az EU bővítésére tekintettel Schröder azt is szorgalmazta, hogy a tagjelölteket már a 2004-es kormányközi konferencia előtt is "teljeskörűen" vonják be a vitába.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ugyanazon rendezvényen elhangzott felszólalásában támogatta a német kancellár javaslatait, kiemelve a kormányközi integráció eredményezte "elaprózott döntéshozatali rend" tarthatatlanságát és az európai alkotmány kidolgozásának szükségességét. A szintén jelen lévő Hubert Vedrine francia külügyminiszter ezzel szemben mindössze a hatáskörök tisztázására vonatkozó tervet pártolta -- írja a Financial Times.
Schröder harciasan integrációpárti beszéde megfigyelők szerint fokozza a Jacques Chirac francia államfőre nehezedő nyomást: a két politikus nem egészen két hét múlva találkozik Strasbourgban, és Chirac mindeddig igyekezett óvatosan nyilatkozni az unió jövőjéről. A múlt hónapban Párizs sikertelenül próbálta blokkolni a Berlin által szorgalmazott 2004-es kormányközi konferencia tervét.
Tony Blair brit kormányfő ennél is határozottabban ellenzi egy EU-alaptörvény megalkotását, jóllehet a nemzeti és uniós hatáskörök elhatárolását ő is szükségesnek tartja. Az erőteljesen központosított EU gondolatát ugyanakkor mind London, mind Párizs elutasítja. Nagy-Britannia hagyományosan bizalmatlan az integrációnak a szabad kereskedelmen túlmutató elemeivel szemben, Franciaország pedig attól tart, hogy a központosított Európában erőteljesebben érvényesül majd a német befolyás, és saját szerepe ezzel gyengül. Schröder mostani nyilatkozata ugyanakkor határozott kezdeményezést jelent, amely nem vesz tudomást a hagyományos német--francia tandemről -- mutatnak rá elemzők.