A bőség zavara

A Makedonski Telekommunikacii (MakTel) mobil- és vezetékes távközlési vállalat 51 százalékos, többségi részesedésének -- amely a GDP körülbelül 9 százalékával egyenlő -- készpénzes eladása 342 millió euróért a Deutsche Telecom által ellenőrzött Matávnak (amely két év alatt további 256 millió euró korszerűsítő befektetést is ígért) az egyik legnehezebb feladat elé állítja a macedón kormányt a függetlenség kivívása óta. Az ország egy évtizede alig jutott beruházáshoz, a munkanélküliek aránya 25-35 százalék, és a szürkegazdaságot a GDP 35-60 százalékára becsülik.
Nikola Gruevszki pénzügyminiszter elmondta -- írja a Financial Times --, hogy a tárca már 3,2 milliárd német márka értékű finanszírozási tervet kapott, és a kérelmek még jönnek. Lehetséges azonban, hogy a kormány belebukik egy telefonlehallgatási botrányba, amely a privatizáció váratlan következménye volna. Az a veszély is fenyeget, hogy az államigazgatás egyszerűen képtelen lesz a hirtelen megvalósíthatóvá váló, sok és változatos létesítmény hatékony irányítására.
A kormányválság zavarólag hatna, de nem lenne végzetes a gazdaság irányítása számára. A szociáldemokraták a függetlenség első éveiben igazgatták az országot, és az IMF-fel és a Világbankkal szorosan együttműködve helyreállították az ország makroökonómiai stabilitását. Hozzáfogtak a privatizáláshoz és elindították az országot a piacgazdaság felé. Az őszi kormányátalakítás, amely a Demokratikus Alternatíva távozásához vezetett, nagyobb súlyt adott az Albánok Demokratikus Pártjának.
A legutóbbi gazdasági eredmények közé sorolható a hozzáadott érték adójának sikeres bevezetése 19 százalékos alapkulccsal. Ez a régi fogyasztási adót váltotta fel. Lényegesen csökkentették a személyi jövedelemadót és a társasági adót. Az adóbevételek növekedését a NATO-erők és a koszovói újjáépítés növekvő kereslete tette lehetővé. Ez ösztönözte a gazdasági fejlődést. A világ e részén csoda, hogy a költségvetés többlete felülmúlta a GDP 4 százalékát. Ez még a kiadások fokozása előtt volt, és az utóbbi következtében a szufficit végül 2 százalék körül alakult.
A valutatartalék is nőtt tavaly, körülbelül 730 millió dollárra, és ha a MakTel ára befolyik a jegybank külön számlájára, meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ljube Trpeszki, a nemzeti bank kormányzója a makroökonómiai stabilitás bástyája, és ügyesen irányítja a külföldi hitelek felvételét és az adósság kezelését.
A pénzügyminiszter 5-6 százalékosra becsüli a tavalyi növekedést, de a külföldi bankárok szkeptikusok, és a felét tartják valószínűbbnek. A többit az adóreform előtti keresletbővülés okozta. A kormány az idén is 6 százalékos növekedést vár, és azt tervezi, hogy bezárja vagy privatizálja a legveszteségesebb 40 vállalatot, az állami bányákat és gépgyárakat. Ezek gyűjtötték össze a legtöbb rossz adósságot és a legnagyobb adótartozásokat. A legnagyobb gond azonban az, hogy a bezárások és privatizálások 3500 állami munkahelyet szüntetnek meg.