Próbatétel előtt a valutaalap
A török elnök és a kormányfő vitája kapcsán kipattant politikai és pénzügyi válság második napján 1600--2300 százalékos sávba kúsztak fel a rövid lejáratra szóló pénzpiaci kamatok. A "mindössze" 36 százalékos éves fogyasztói áremelkedési ütem melletti drámai hiteldrágulást az váltotta ki, hogy a jegybank blokkolt minden likvitásbővítő műveletet. A beavatkozás nem maradt eredménytelen, mert a kereskedelmi bankok kénytelenek voltak 2,2 milliárd dollárt eladásra kínálni líra ellenében. Hétfőn a pénzintézetek még mintegy 5 milliárd dollárt (a hivatalos tartalékok mintegy 20 százalékát) hívtak le a jegybanktól.
A válságnak ezzel együtt sincs vége, mert a török részvények a hétfői egész napos, 14 százalékos hanyatlás után kedden további 5 százalékot veszítettek értékükből. A kormány az esedékes állampapír-refinanszírozási szükségleteire kénytelen volt 144 százalékos hozamot ajánlani, ami a költségvetés, ezen keresztül pedig az egész lakosság számára jelzi a mostani politikai-pénzügyi bukfenc súlyos árát. A piacokon olyan hírek is felbukkantak, hogy leértékelik a török valutát.
A váratlanul jött megrázkódtatások idején éppen Törökországban tartózkodott az IMF vezérigazgató-helyettese, aki tárgyalt Bülent Ecevit miniszterelnökkel. Stanley Fischer az -- eredetileg rutinjellegűnek szánt -- látogatás keretében a tavaly decemberben jóváhagyott 7,5 milliárd dolláros (korábbi tételekkel együtt 10 milliárdos) hitel felhasználásának módozatait és a gazdasági korrekciós program állását kívánta megvitatni. A zavaros helyzetben meghosszabbították a török nemzeti légitársaság 51 százalékos privatizácójára kiírt pályázat határidejét, és szó van az ottani telefontársaság 33,5 százalékos eladásának elhalasztásáról is.
