A gyógyintézmények egyharmadánál a törvény által kötelezően előírt béremelés (a minimálbér 40 ezer forintra emelése és a közalkalmazotti bértáblára beállás) miatt nincs tartalék -- hivatkozott az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) közelmúltban készített felmérésére Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke. Országosan 11,7 milliárd forint a hiány. Mivel a biztosító egy összegben, teljesítményük szerint fizet a kórházaknak, a menedzsment vagy komoly dologi restrikcióra kényszerül, vagy további elbocsátásokra kerül sor -- jelentette ki lapunknak. Pedig a gyógyításra fordított pénz reálértéke az elmúlt tíz évben már a felére csökkent, s országos átlagban 20 százalékos a hiány az ágy mellett dolgozó nővérekből.
Az elnök szerint ahhoz, hogy a kórházak gazdálkodását fenntartsák, sürgősen meg kell találni a túlélés esélyeinek a lehetőségeit.
A Magyar Kórházszövetség ma kezdődő kongresszusa elsősorban ezekkel foglalkozik. A kórházi vezetők megvitatják, hogyan lehetne szakmailag és a takarékosság szempontjából javítani a kórházi gyógyszergazdálkodást. Tervük olyan kórházi gyógyszerbizottságok létrehozása, amelyekben az intézményi menedzsment, a kórházi tiszti főgyógyszerészek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területi tiszti főgyógyszerészei és a gyógyszergyártók egy-egy képviselője venne részt. Ezek a bizottságok árfigyelő rendszerrel követnék a kórházi gyógyszerbeszerzéseket és az intézményi felhasználást.
Ehhez és a kórházban folyó gyógyítómunka követéséhez saját, valamennyi intézményben egységes informatikai rendszerre van szükség -- mondta Ajkay Zoltán. Utalt rá, hogy a kilencvenes évek közepén több hazai kórházban világbanki kölcsönből kiépítették e rendszert, ami jól vizsgázott, s évi egymilliárd forintból öt év alatt teljessé lehetne tenni azt. Az elnök szerint nehezítik a kórházak gazdálkodását az elhúzódó beruházások is. A csúszások megnövelik a tervezett költségeket, az új technológiák bevezetése pedig megdrágítja a kórházi gyógyítást, amit az egészségpénztár finanszírozása nem képes követni.
Szó lesz a kongresszuson az egyre növekvő számú kórházi fertőzésekről is az ÁNTSZ orvosainak részvételével. Ezek a szövődmények összefüggésben vannak a minőségbiztosítás kérdésével és a gyógyszereléssel is. Példaként említette a tüdőgyulladásban szenvedő betegeket, akik körében országos átlagban 10-15 százalék a fertőzési arány. E fertőzések veszélyesek a betegekre, és költséges a gyógykezelésük. A különféle kórházi fertőzések követésére és a lehetőség szerinti csökkentésére figyelőszolgálatok megalakítását tervezik. Ajkay Zoltán helyesnek tartaná, ha baktérium- és vírustérképek készülnének a kórházakban, ezekből elemezhetnék a kórokozók elterjedésének okait.