Elosztották az aranyat

A Nemzetközi Valutaalap által kidolgozott képlet alapján a két tagköztársaságból álló jelenlegi Jugoszlávia kapja meg az aranykészlet 36,52 százalékát, Horvátországnak 28,49, Szlovéniának 16,39, Bosznia-Hercegovinának 13,2 és Macedóniának 5,4 százalék jut -- értesült a Reuters. A hírügynökség azt is tudni véli, hogy Bosznia elégedetlen az elosztással, és a "hagyaték" más részeiből fog kompenzációt kérni.
Belgrád mintegy 150 millió dollárnyi aranyhoz jut. Ezzel Mladjan Dinkics jegybanki kormányzó szerint 750 millióra emelkednek a hivatalos tartalékok, ami kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás megteremtéséhez.
A megállapodást Brüsszelben dolgozták ki az 1995-ös daytoni békemegállapodás teljesítésének ellenőrzésére hivatott tanács égisze alatt. Az arany tényleges elosztására júniusban kerülhet sor, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának éves közgyűlésén; a nemesfém ott van letétben.
Rendezni kell még az utódállamok között a pénzügyi eszközök sorsát, az előtt pedig az olyan állami tulajdonokét, mint a levéltárak, a külföldi diplomáciai épületek. Belgrád azt javasolja, hogy az egykori belföldi tulajdonokat a status quo alapján tekintsék rendezettnek.
Több jogutód viszont elfogadhatatlannak tartja például azt, hogy a levéltárak rájuk vonatkozó részei Belgrádban maradjanak; a mai jugoszláv hatóságok ugyanakkor -- ígérik -- maradéktalan hozzáférést biztosítanak minden irathoz. Vitás a 13 külföldi épület elosztása is. Egy korábbi javaslat szerint Belgrád négyet, a horvátok hármat, Bosznia, Macedónia és Szlovénia 2-2-t kapott volna. Dobroszlav Mitrovics jugoszláv főtárgyaló azonban nem ért ezzel egyet, szerinte Belgrádot hat épület illeti meg. A tárgyalásokat májusban Bécsben folytatják. Arról nincs hír, hogy a volt Jugoszlávia külföldi adósságának megosztásáról megkezdődtek-e a tárgyalások, és ha igen, hol tartanak.