Negatív szaldó az agrárcégeknél

Semmilyen információjuk sincs az állami agrárcégek vezetőinek a társaságok privatizációjának részleteiről, holott a koncepció kidolgozási határideje vasárnap lejárt. Emiatt sok a bizonytalanság a cégek eladásával és jövőjével kapcsolatban. Lapunk értesülései szerint több helyen a társaságok szétdarabolásáról és jelentős dolgozói elbocsátásokról szóló "rémhírek" terjedtek el. A konkrét magánosítási elképzelések kidolgozásával megbízott Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. ugyanakkor semmilyen hivatalos tervet nem közölt.
Mind a 12 cég megvételére jelentős az igény a menedzsment és a dolgozók körében. Elsősorban a munkalehetőség és a megélhetés miatt szeretnének tulajdonhoz jutni -- tudtuk meg Sótonyi Lászlótól, a Sárvári Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatójától. Gelencsér József, a Dalmand Rt. vezérigazgatója viszont úgy látja, hogy a vásárlás nem képzelhető el külső források bevonása nélkül. Hasonlóan nyilakozott lapunknak több más agrárcég vezetője is.
A társaságok menedzsmentjének tagjai és dolgozói kedvezményes feltételekkel vásárolhatják meg névértéken a cégeket -- áll a kormány nemrég megjelent határozatában. Ehhez azonban 20--80 millió forint közötti jegyzett tőkéjű saját társaságokat kell alapítaniuk. Az eladás előtt az MFB a 12,69 milliárd forint névértékű 12 céget az ÁPV-től átveszi, de erről múlt péntekig nem született megállapodás a két fél között.
A külső források bevonására számítva máris megkörnyékezték a döntéshozókat külföldi megbízást kapott strómanok, illetve jó befektetésre számító hazai spekulánsok. A privatizáció időpontja is fontos, hiszen a menedzsment az értékesítésig még változhat. Mint arról beszámoltunk, az ÁPV Rt. (vagy az új tulajdonos MFB) a májusi közgyűléseken az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak egy részét lecserélheti.
Szarvason -- bár még nem ismertek a konkrét feltételek -- már elkezdődtek a tárgyalások a privatizációhoz szükséges pénzintézeti hitelekről. Az egyik kereskedelmi bank ígéretet tett arra, hogy kölcsönt nyújt, ha a menedzsment legalább 51 százalékos tulajdonrészt szerez -- mondta Horváth Károly, a Szarvasi Agrár Rt. vezérigazgatója. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság menedzsmentjének ugyanakkor várhatóan nem kell külső forrásokhoz nyúlnia -- jelentette ki Bognár Sándor vezérigazgató.
A 12 agrárcég a Világgazdaság felmérése szerint összességében veszteséges volt tavaly, és a többség továbbra is jelentős adósságállománnyal küzd. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. az elmúlt évet 198 millió forint veszteséggel zárta, ezen felül évente 200 millió forint pénzügyi veszteséget kénytelen elkönyvelni eladósodottsága miatt. Jelentős, 535 millió forint hitel terheli a Szarvasi Agrár Rt. gazdálkodását is. Ebből, ha jó lesz a termés, az idén 280 millió forintot törlesztenek -- mondta Horváth Károly. A tavalyi természeti csapásokkal indokolta a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. mintegy 300 millió forintos tavalyi veszteségét Kovács János vezérigazgató. Törökszentmiklóson ugyancsak a kedvezőtlen időjárás vezetett a 165 milliós veszteséghez -- közölte Kelemen Béla vezérigazgató.
A társaságok többsége ugyan nyereséget könyvelhetett el az elmúlt évben, de annak szerény mértéke összességében nem ellensúlyozta a többi cég veszteségét. Ráadásul a nyereség nagysága csekély volt az árbevételhez, illetve a meglévő adósságállományhoz képest is. Sárváron például a túlteljesített eredmény is csupán "két számjegyű" volt, holott az árbevétel elérte az 1,2 milliárd forintot. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. nyeresége 18-20 millió forint körül alakult 2000-ben. Az adósságállomány 360 millió forint volt, ami Bognár Sándor vezérigazgató szerint elhanyagolható a cég 1,2 milliárd forintos vagyonához képest.