Drasztikus inflációcsökkenés

Eddig négy ország -- Chile, Lengyelország, Csehország és Izrael -- árfolyamrendszere ment keresztül a magyarhoz hasonló átalakuláson. Tapasztalataikból néhány dolog látszik ugyan, de az esetek különbözősége miatt nem lehet hüvelykujjszabályként kezelni ezeket -- válaszolta lapunk kérdésére -- Majoros György, a Cashline makroelemzője.
Általánosságban elmondható, hogy mindegyik országban -- ha akadtak is kisebb-nagyobb zökkenők -- sikeresnek ítélték a sávszélesítést. Az alapvető célokat sikerült megvalósítani, az infláció mindenhol drasztikus mértékben csökkent (nagyobb ütemben, mint szűk sávnál), és az árfolyam sehol sem okozott problémákat a reálgazdaságban.
A sávszélesítést követően erősödtek a nemzeti valuták és nőtt az árfolyam volatilitása. Ez nagyobb kockázati prémiumot is teremtett az adott devizában denominált eszközök áraiban, ami azonban csak rövid távon állt fenn. A várakozásokkal ellentétben a kockázati prémium néhány hónappal a sávszélesítés után visszatért korábbi szintjére.
A magyar forgatókönyv sok mindenben, többek között a sávszélesítés mértékében is eltér az említett országokban lejátszódott átmenettől. A jegybankok ugyanis kisebb lépésekkel szélesítették intervenciós sávjaikat, és implicit sávot is alkalmaztak minden esetben, ami elől viszont az MNB elzárkózott.
Még fontosabb azonban az, hogy minden említett országban a sáv kiszélesítését vagy megszűnését új monetáris politikai rendszer bevezetése követte, a pénzügypolitika az inflációs célkitűzés rendszerének irányába mozdult el.
Magyarországon az elsődleges monetáris cél a forint vásárlóértékének megőrzése, és egyelőre csak halvány jelei mutatkoznak annak, hogy a jegybank az inflációs célkitűzés rendszerére készülne áttérni.