Francia visszavonulás földügyben

Továbbra sem született áttörés a munkaerő szabad áramlásával foglalkozó közös EU-álláspont ügyében. A spanyol delegáció elvi-politikai ellenkezése nyomán sem az EU-bővítési munkacsoport keddi ülése, sem pedig a tagállamok nagyköveteinek szerdai találkozója nem tudta véglegesíteni a tizenötök tárgyalási pozícióját a joganyagrész kapcsán.
Értesülések szerint lényegében véglegessé vált ugyanakkor az a két szolgáltatási lista, amelyek konkrétan Németország és Ausztria számára lehetővé tennék, hogy bizonyos szakmákban megjelenő vállalkozásokra is kiterjesszék a munkaerő-áramlás átmeneti korlátozását (lásd keretes írásunkat). Ez a két ország ugyanis attól tart, hogy a majdani új tagországokból érkező olcsó munkaerő a szolgáltatási szabadságot kihasználva vállalkozóként, illetve kelet-közép-európai cégek alkalmazottjaként próbálja majd kijátszani az egyénileg érkező munkavállalókra alkalmazott korlátozást.
A német és osztrák lista formális szentesítését azonban egyelőre lehetetlenné teszi a fejezet egészét blokkoló spanyol álláspont. Mindkét ország esetében érvényes, hogy nem a szolgáltatási fejezet újranyitásáról van szó, hanem a munkavállalás kapcsán képviselt közös álláspont kiterjesztésének a lehetőségéről mindazon alkalmazottakra, akik az említett szakmákban működő vállalkozások révén érkeznének a leendő kelet-közép-európai tagállamokból Ausztriába, illetve Németországba.
Velük szemben is az a rezsim lenne alkalmazható, amit az EU közös álláspontja értelmében a tagállamok a munkavállalók vonatkozásában nemzeti hatáskörben bevezethetnek (öt-, megfelelő indoklás esetén legfeljebb hétéves időszakra). Ugyancsak fontos kitétel, hogy hasonló szolgáltatási megszorítással -- ha a közös álláspontot a jelenlegi formájában elfogadják -- más ország nem élhet majd, azaz a csatlakozási szerződés külön és kifejezetten csak Ausztriát és Németországot említené mint erre jogosultat.
A fejezet teljes körű véglegesítését szerda estig amúgy nem csupán az erőteljes spanyol ellenkezés hátráltatta, hanem az is, hogy továbbra sem tisztázott a kérdéskör másik technikai vetülete: nevezetesen hogy pontosan milyen földrajzi területre legyen kiterjeszthető a szolgáltatókkal szembeni korlátozás. Jól tájékozott források szerint a külügyminiszterek tíz nappal ezelőtti formulája -- amely még "bizonyos határ menti térségekről" szólt -- annyit módosult, hogy ejtették belőle a "határ mentit", anélkül azonban, hogy a védeni kívánt térségek lehetséges kiterjedését meghatározták volna. (Hírek szerint a nagyobbrészt tagjelöltek által övezett Ausztria változatlanul arra számít, hogy az átmeneti megszorításokat az ország egész területén érvényesítheti majd.)