Kevesebben élnek a pénztári kedvezménnyel

Tavaly 5,2 százalékkal növekedett az adózók által különböző címeken igénybe vett levonások és adókedvezmények mértéke, amellyel az adózók csökkentették a befizetendő személyi jövedelemadót (szja). Ám még ennek ellenére is összesen 419 milliárd forinttal, mintegy 17 százalékkal több szja-t fizettek az adózók az elmúlt évben. A bérjövedelem csökkentésének egyik legelterjedtebb módja az adójóváírás. Segítségével tavaly átlagosan 24 ezer forinttal sikerült mérsékelnie több mint egymillió adózónak az adókötelezettségét -- tűnik ki az adatokból.
Egyharmadára csökkent az önkéntes pénztárakba befizetett tagdíjak utáni adókedvezmény -- derül ki a statisztikából. Ezt részben a különböző adókulcsok egységesítése okozta -- magyarázta érdeklődésünkre a tendenciát Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Tavaly januártól ugyanis a korábbi 25 és 50 százalékos pénztári adókedvezmény mértéke egységesen 30 százalékosra változott. Ám a létszámcsökkenés csak látszólagos -- tájékoztatta lapunkat az APEH és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Mindez a jogszabályváltozással és a statisztika átrendeződésével magyarázható. Az önkéntes pénztári befizetések kétharmadát jelenleg a foglalkoztatók mint munkáltatói hozzájárulást fizetik a pénztártagoknak. A munkáltató ezt a juttatást költségként elszámolhatja. Korábban a pénztártag legfeljebb 130 ezer forintig a saját befizetése és a munkáltató által kapott hozzájárulás után adókedvezményt vehetett igénybe. 2000. január 1-jétől úgy változott a jogszabály, hogy a pénztártag már csak a saját maga által befizetett összeg után igényelheti az adókedvezményt. (Egészen pontosan esetükben a tagdíjként befizetett összeg 30 százalékával csökkenthető az összevont adóalap adója.) Továbbá ez a bevétel számára jövedelemként nem jelenik meg, s mivel adókedvezmény sem jár utána, így a bevallásban sem kell szerepelnie ezeknek az adatoknak. Többek között ezek a változások is hozzájárultak ahhoz, hogy a legújabb feldolgozás szerint 318 ezerről 240 ezerre csökkent a pénztárakba befizetők száma. Tehát a teljes taglétszám 75 százaléka nem "kivonult" a piacról, csupán ennyi olyan pénztártag van, akinek kizárólag a munkáltató fizet tagdíjat. A munkáltató ugyanis továbbra is elszámolhatja költségként a munkavállalónak adott juttatást.
Átlagosan 20 ezer forintnyi adót spórolhattak meg azok, akik saját maguk fizették a tagdíjat. Ám még ezek ellenére ők több mint kétszer annyi adót fizettek átlagosan, mint amennyiat az önadózók. Míg a tagdíjfizetők átlagosan fejenként 566 ezer forint szja-val gazdagították a központi büdzsét, addig az önadózók átlagosan mindössze 240 ezerrel. (Természetesen az összehasonlítottak átlagjövedelmei jelentősen eltértek egymástól.)
Szintén csökkent a lakáscélú megtakarítás kedvezménye. Az adótanácsadó szerint ez a kormány lakáspolitikájával magyarázható, amit az is alátámaszt, hogy növekedett a lakáscélú hiteltörlesztés alapján igénybe vehető adókedvezmény. Szerinte az adózók a lakástakarék-pénztárak helyett inkább a szintén államilag támogatott jelzáloghitel-konstrukciós megoldást választották az ingatlanvásárlás, illetve -csere alkalmával.
Összesen 542 ezer adózó vett igénybe alapítványi, befektetési és biztosítási kedvezményt az elmúlt évben, lényegében ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Mindössze ezer forinttal -- átlagosan 19 ezer forintra -- növekedett az így megtakarított adóforintok nagysága. Átlagosan a legtöbb adót a befektetési hitel adókedvezményével sikerült az adózóknak megspórolniuk: a 80 ezer forintos összeg "toronymagasan" vezet a személyi jövedelemadót csökkentő lehetőségek között.
A családi kedvezményt igénybe vevők 23,5 százalékának jövedelme meghaladta az 1,1 millió forintot, azaz a legmagasabb -- 40 százalékos -- kulccsal adóztak. A többiek pedig viszonylag egyenletesen helyezkedtek el az ettől alacsonyabb jövedelmi sávokban. A kedvezmény népszerűsége tavaly 30 százalékkal növekedett a bevezetés évében, 1999-ben tapasztalthoz képest. A 463 ezer adóalany átlagosan 39 ezer forint személyi jövedelemadót spórolhatott meg.
Növekedett a súlyos fogyatékosság miatt levont összeg. Ezt szintén az adószabályok változásával lehet magyarázni -- fejtegette az adótanácsadó. A tavaly életbe lépett szabályok alapján a fogyatékos gyermekek után is igénybe lehet venni az adókedvezményt. Szintén növekedett a felsőoktatási tandíjbefizetés kedvezménye, viszont csökkent a szellemi tevékenységé.
Tavaly összesen 1,1 százalékponttal nőtt az adóterhelés az 1999-es 21,1 százalékos szinthez képest -- derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adataiból. A tájékoztató szerint a tavaly januártól életbe lépett változtatásokkal azt kívánták elérni, hogy az adóterhelés nemzetgazdasági szinten "ne nagyon emelkedjen" az adott bevételi igény mellett. Eltérő módon a sávok felénél csökkent, felénél pedig növekedett a közteher mértéke.
Összesen 0,8 százalékponttal nőtt az adóterhelés a 300--500 ezer forintos, valamint a legmagasabb, 1,1 millió forint feletti jövedelmi sávban. Ez utóbbi azért is fontos, mert a legmagasabb szja-kulccsal adózók vallották az összes adótömeg legnagyobb hányadát: 1999-ben 78, tavaly pedig 81 százalékát. A legalsó jövedelmi sávban is nagyobb lett az adóterhelés, igaz, lényegesen kisebb mértékben, mindössze 0,1 százalékponttal.
A legjelentősebben a 250--300 ezer forint közötti tartományban csökkent az adóteher, 1,8 százalékponttal. Az 500 ezer forint feletti jövedelműek körében -- a legfelső sáv kivételével -- 0,3 és 0,6 százalékpont között mérséklődött a közteher mértéke.