Mikola tudja, hogy sok a haragosa

Amikor az egészségügyi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy az egészségbiztosító pénzügyi nagyhatalom, amit túl sokan akarnak megszerezni, a korrupció gyanúját vetette föl -- véli Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Ezért a szocialisták az Országgyűlés következő plenáris ülésén megtudakolják: mi áll Mikola kijelentése mögött.
Látszólag indifferens, a kormány által támogatott és régóta sokak által bírált törvények módosítását kezdeményezte a múlt héten az egészségügyi tárca. Ám a "salátatörvény" néven elhíresült jogszabály-módosítások közül két lényeges javaslatot -- a Fidesz parlamenti frakciójának segédletével -- megbuktatott az Országgyűlés.
Az eredetileg benyújtott kormányjavaslat helyett fideszes képviselők saját módosító indítványaikat tárták a Ház elé. Közülük egy az egészségügyi tárcavezető hatáskörét csorbítaná azzal, hogy a pénzügyminiszter vétójához kötne bizonyos, a gyógyintézmények finanszírozását érintő ügyeket. A másik a kórházi kapacitások megváltoztatását érinti, ám azt is meggátolták a fideszes képviselők, köztük kománytagok is.
A szavazás név szerinti eredményét (www.mkogy.hu) tartalmazó internetes oldalon látható például, hogy az immár pártelnök oktatási és a pénzügyminiszter is a Mikolát leszavazók között volt. De leszavazta az egészségügyi minisztert (és így a kormányt is) Szájer József Fidesz-frakcióvezető és a tb-alapokat Mikola kinevezése előtt felügyelő Frajna Imre is, aki a januári egészségügyi miniszterváltást követően a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként áll(t) kapcsolatban az ágazattal. A kormány politikai államtitkárai közül az egészségügytől viszonylag távolabb állók "nekimentek" saját kormányuk előterjesztésének, de például Horváth Zsolt, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára -- aki miatt még Gógl Árpád minisztersége idején távoznia kellett a szaktárcától Pusztai Erzsébetnek -- nem szavazott. Így járt el Gógl is. Igaz, az általa szanatóriumokból és országos intézetekből megalakítani kívánt kht. létrejöttét Mikola megakadályozta.
Eközben a legnagyobb ellenzéki párt túlnyomó többsége a "mikolai" törvénymódosítások többségét támogatta. Ennek okát Vojnik Mária orvos-képviselő érdeklődésünkre úgy kommentálta: ha a kormány januárban teljesítette Mikola István kérését, ami az egészségbiztosító irányítását az EüM hatáskörébe utalta, furcsa lenne most a pénzügyminiszter vétójához kötni Mikola egészségügyi intézkedéseit.
Mikola tb-vel kapcsolatos nézete Antall József kormányzása idejétől ismert, a szakminiszter a tb-alapok felügyeletét ellátó parlamenti bizottság egyik vezetőjeként már akkor hitet tett az egységes és szolidaritási elven működő egészségbiztosítás mellett. Most is ellenáll a több-biztosítós rendszernek. Mint emlékezetes, a tb-alapokat 1998--99-ben felügyelő Selmeczi Gabriella a több-biztosítós rendszer híve, e szisztémát azonban Gógl Árpád korábbi egészségügyi miniszternek egy időre sikerült "jegeltetni" a kormányban.
A múlt heti Mikola-ügyről van, aki úgy gondolja, a hiú és ellentmondást nem tűrő miniszter megleckéztetése volt csupán a parlamenti incidens oka. Ám ez túl nagy ár lehet egy évvel az országgyűlési választások előtt a fiatal demokratáknak. Ám tény, sok esetben nem Mikola elépzeléseivel, hanem azok végrehajtásának a módjával van probléma. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre ő azt mondta: nem erőszakos, hanem célratörő a munkájában.
Mikola pár hónapos minisztersége alatt sok ember érdekszféráját megsértette. A gyógyszercégeknek megüzente: a "nagy kaszálásnak" vége, a gyógyszerpromócióra fordított -- elemzők szerint évi 20-50 milliárd forint -- összeget alapítványba vinné, s annak egy részét az általa "népegészségügyi offenzívaként" meghirdetett célokra fordítaná. A cégek többsége is tiszta viszonyokat szeretne, de mint mondják, a promóció befogásával nem fog csökkenni a gyógyszerár. (Egyébként már van egy 5 millió forintos felajánlás az alapítványba, amit a legnagyobb hazai gyógyszercég, a Richter tett.)
Elsősorban a takarékoskodás miatt nyitott frontot Mikola bizonyos orvosi körök ellen a kongresszusi utaztatások szigorításával, s a nevetségesen alacsony szinten engedélyezni kívánt -- pár ezer forintban meghatározott -- cégajándékozással. Az egészségügyi miniszter mérsékelni akarja a patikai árréstömeget, ami ellen a gyógyszerészek tiltakoznak, mondván, ez az egyetlen bevételi forrásuk, s ha csökkentik azt, a készletek apasztásának kényszerét a betegek sínylenék meg. Csalódtak a szociális partnerek is, mivel Mikola egyeztetéseket ígért velük az egészségpolitikai kérdésekben, de a demokrácia fórumai nemigen működnek.
Pedig a sajtó nyilvánossága előtt kapott hatalmas gesztust a miniszter, amikor a parlament egészségügyi bizottsága -- szocialista képviselők kezdeményezésére -- országgyűlési rangra kívánta emelni népegészségügyi programját. Amiről egyébként most sem mondott le.
Az Európai Unió ugyan nem ír elő kötelező szabályokat az egészségügyet illetően, de az nyilvánvaló, hogy nem elég csak a gazdaságnak felzárkózni a tagországok szintjére, a humán erőforrás sem maradhat el attól. Ebben pedig benne foglaltatik az egészségügy is.
A múlt heti parlamenti incidensen a legnagyobb kormánypárt -- vagy inkább annak miniszterelnöke -- 24 óra alatt túl akart lenni. Az ügyben általa felelősnek tartott két államtitkárnak, Frajna Imrének és Horváth Zsoltnak távoznia kell a kormányból. Ám nem tudni, hogy a Mikola ellenében megszavazott törvénymódosításokkal mi lesz a végszavazáskor. Az MSZP szerint a módosító törvénycsomag egészét vissza kellene vonni, és immár a partnerekkel egyeztetve újat készíteni. Van, aki szerint a két hét múlva esedékes -- a kormány és Mikola szándékával ellentétes -- zárószavazásnak most már meg kell történnie, és ősszel majd korrigál a kabinet. Mikola István mindenesetre kijelentette: ő a Fidesz egészségügyi programjának megvalósítására vállalkozott, annak megoldásához feltételeket szabott saját maga számára. Azok híján pedig nem vállalhat felelősséget a megvalósításért.
Ugyanakkor hiba túlköltekezőnek kikiáltani az egészségpénztárt, hiszen nyilvánvaló: az évről évre állandósuló hiány oka a gyógyítási és a gyógyszerköltségvetés folyamatos alultervezése. Mikola azt reméli, hogy programjához a központi költségvetésből már az idén több mint 40 milliárd forint többletet kap.