Életbe léphet a kiotói megállapodás
"Megmentettük a kiotói egyezményt" -- mondotta az EU környezetvédelmi biztosa, miután egy végsőnek szánt tárgyalási erőfeszítéssel sikerült támogató nyilatkozatot kicsikarni a japán delegációtól. Margot Wallström egy hétfő hajnalig tartó, maratoni tárgyalási forduló után nyilatkozott, amelynek során néhány engedményt helyeztek kilátásba Tokió számára.
Japán részvétele kulcsfontosságú, miután onnan ered a gazdasági tevékenység miatti melegházgázok 8,5 százaléka, emiatt pedig könnyebben összejön a "kétszer 55-ös" támogatottság. Az egyezményt -- a szövegezése szerint -- akkor tekintik globálisan hatályosnak, ha csatlakozik hozzá legalább 55 olyan ország, amely a mesterséges szén-dioxid-kibocsátás minimum 55 százalékát adja.
Az egyik könnyítés -- amelynek hatására Japán vállalta a Kiotóban 1997-ben kötött egyezmény ratifikálását -- abban áll, hogy a kormányok egyelőre még büntetőkövetkezmények nélkül vállalhatják az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését. Az EU eredetileg már a mostani tárgyalási fordulóban szeretett volna kidolgozni egy szankciórendszert.
További engedményként Brüsszel elfogadta, hogy a klímaterhelés kötelező csökkentését gázelnyelő beruházással -- például erdőtelepítéssel -- is ki lehessen váltani, illetve bizonyos körülmények között csereberélni lehessen kibocsátási kvótákat. E pontban az EU korábban azt követelte, hogy 2012-re az ipari és háztartási kibocsátást kell számszerűen 5,2 százalékkal csökkenteni az 1990-es szinthez viszonyítva, mégpedig kinek-kinek saját határain belül.
Az elfogadott kompromisszumot két szempontból is fontosnak tartják. Ennek révén sikerült végre eredményes második fordulót tartani, meghagyva a kilátásokat egy 2003-as újabb sikeres tárgyalási kör megrendezésére. A rugalmasság másik fontos következménye, hogy mérséklődnek a korlátozásokkal járó gazdasági terhek. A Reuters által idézett egyik világbanki szakértő szerint a költségeket a GDP 1 százaléka alatt lehet tartani a következő évtized során.
Japánnak a kiotói folyamatban való részvétele nélkül kétséges lett volna, hogy az EU egyáltalán életben tudja-e tartani az egyezményt. Az aggodalmak főleg a tavaly novemberi hágai forduló kudarca nyomán kezdtek terjedni. Környezetvédő szervezetek szerint azonban két olyan fontos, globális gazdasági régió részvétele, mint az EU és Japán, esélyt kínál a szerény célok megvalósítására. A CNN által idézett egyik Greenpeace-aktivista pedig kijelentette, hogy az amerikai elnök ebben a kérdésben végképp elszigetelődött.
George W. Bush egy korábbi nyilatkozatában "végzetesen elhibázottnak" minősítette az egész kiotói konstrukciót, mert az csak az ipari államokat kötelezi az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére, ezzel szemben a föld lakosságának 80 százalékát az egész klimatikus kontrollrendszeren kívül hagyja. Környezetvédők és európai politikusok viszont abban bíznak, hogy idővel az amerikaiakat is a fedélzetre lehet szólítani -- mint hangoztatják, ehhez sikerült megmenteni a kiotói hajót az elsüllyedéstől.
