Lesz uniós szabadalom, de milyen
A belga elnökség kétoldalú tárgyalásokat javasol a közösségi szabadalom alkalmazásának tisztázatlan kérdéseiről az egységes belpiaccal foglalkozó miniszterek mai tanácsülésén. Bár a tagállamok májusban elvben közös álláspontra jutottak a témában, a gyakorlati kérdésekben még jelentősek a nézetkülönbségek.
Az elnökség október elején kezdené meg a kétoldalú konzultációkat a tagállamokkal a közösségi szabadalom ügyében. Belgium szeretné biztosítani, hogy a kompromisszum az év végéig megszülessen, a feirai és a lisszaboni csúcs döntéseinek megfelelően.
A vállalkozások és a feltalálók a továbbiakban is folyamodhatnának nemzeti szabadalomért, a jelenlegi rendszer párhuzamosan működne a "közösségi szabadalommal". Bár ez utóbbit is a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal jegyezné be, lényegesen különbözne az "európai szabadalomtól", mely csupán a nemzeti szabadalmak csoportba rendezését jelentő jogi aktust takarja. Az új konstrukció azonban egyetlen bejegyzéssel az unió egész területén érvényessé válna.
Nem tisztázott azonban a nemzeti szabadalmi hivatalok jövője. Spanyolország és Nagy-Britannia kiállt ezen intézmények megőrzése mellett, míg egy elnökségi javaslat szerint szerepük jelentősen csökkenne. A tagállamok egy része az Európai Bíróság kizárólagos illetékességét szeretné elérni jogviták esetére, míg mások a decentralizálást támogatják, a belga elnökség e téren igyekszik kiegyensúlyozott megoldást találni.
Vitatott a szabadalmi díjak megosztásának kérdése is. Sok tagállam, különösen Spanyolország attól tart, hogy nemzeti szabadalmi hivataluk jelentős bevételtől esne el a közösségi szabadalom bevezetésével -- írja az Agence Europe. Az elnökség javaslata szerint a nemzeti hivataloknál maradó összeg egy a főként az információszolgáltatás költségeit fedező fix és egy az egyes egyéb szolgáltatásoktól függő változó részből állna.
Jelentős pénzügyi következménye lesz a szabadalom nyelvére vonatkozó döntésnek is. Elsősorban a déli tagállamok azt szeretnék, ha a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos valamennyi iratot az összes közösségi nyelvre lefordítanák, szemben az Európai Bizottság eredeti javaslatával, mely csak az angolt, a franciát és a németet jelölte meg, a müncheni hivatal jelenlegi, az európai szabadalomra vonatkozó gyakorlatának megfelelően. Az utóbbi esetében a szabadalmi díj 39 százalékát (11 500 eurót, mintegy 3 millió forintot) teszi ki a fordítások költsége, részben magyarázva azt, hogy az európai szabadalmak költségei 3-5-ször magasabbak az amerikaiaknál vagy a japánoknál.
A bizottság teljes mértékben támogatja a tanács megegyezést célzó erőfeszítéseit. Csakhogy az eredményt sokkal fontosabbnak tartja, mint azt, mennyi idő alatt sikerül megállapodni róla -- mondta egy bizottsági szóvivő az EurActivnak.
