Törökország F-16-os vadászgépeket telepített Észak-Ciprusra
A tárca közleménye szerint a repülőgépeket és a légvédelmi eszközöket a szigeten élő török közösség biztonsága érdekében vezényelték az Észak-ciprusi Török Köztársaságba az iráni-izraeli háború miatt.
A minisztérium közlése szerint a telepítés része az észak-ciprusi állami alakulat védelmének megerősítését szolgáló tervnek. Az elmúlt napokban több európai ország is növelte katonai jelenlétét Cipruson, miután a múlt héten iráni dróncsapás érte a szigeten található brit Akrotíri légibázist.
Ankara szombaton felszólította Iránt, hogy ne indítson újabb rakétát Törökország irányába. A török vezetés bírálta az európai országok ciprusi katonai telepítéseit is, mert szerintük ezek a lépések növelik annak kockázatát, hogy
a sziget belekeveredik a kiszélesedő iráni konfliktusba.
Biztonsági tisztviselők szerint a drónt az Irán-barát Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom indította. A szigetország
- 1974-ben szakadt ketté, miután a görög indíttatásra történt rövid puccsot követően török erők szállták meg az északi részt
- Törökország pedig ezután nem ismete el a sziget déli részét irányító, nemzetközileg elismert görög ciprusi kormányt,
ugyanakkor az egyetlen ország, amely elismeri az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot.
Már a NATO-határokat is elérte az iráni-izraeli háború
A múlt hét folyamán szerdán egy Iránból indított ballisztikus rakétát fogtak el a NATO légvédelmi rendszerei, mielőtt az belépett volna Törökország légterébe – közölte a török védelmi minisztérium. A minisztérium tájékoztatása szerint a rakétát azután észlelték, hogy áthaladt az iraki és a szíriai légtéren, majd a keleti Mediterráneumban állomásozó NATO-erők semlegesítették. A rakéta maradványai Hatay tartomány egy körzetébe zuhantak, Törökország szíriai határához közel.
Az incidensben nem sérült meg senki, és nem okozott jelentős károkat sem. A török védelmi minisztérium közleményében hangsúlyozta: „Területünk és légterünk védelmében minden szükséges intézkedést határozottan és késlekedés nélkül megteszünk. – Hozzátették: – Emlékeztetjük az összes érintettet: fenntartjuk a jogot, hogy válaszoljunk az ellenséges akciókra.”
Törökország először keveredett bele a konfliktusba
Az eset révén Törökország először keveredett bele közvetlenül a konfliktusba, miután Ankara hivatalosan nem vesz részt a háborúban, és nem engedélyezte légterének használatát Irán elleni támadásokhoz, ahogy arról korábban a Világgazdaság beszámolt.
Az incidens után Hakan Fidan török külügyminiszter telefonon egyeztetett iráni kollégájával. Fidan figyelmeztette Teheránt, hogy tartózkodjon olyan lépésektől, amelyek a konfliktus további terjedését okoznák a térségben. Törökország eddig is diplomáciai úton igyekezett csökkenteni a feszültséget, hangsúlyozva a régió stabilitásának fontosságát. Irán az amerikai és izraeli támadásokra válaszul széles körű
rakéta- és dróntámadásokat indított
a régió több országa ellen, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait, Jordánia és Irak területén fekvő amerikai bázisok ellen, miközben Izraelt is célba vette, ami jelentősen kiterjesztette a konfliktust az öböl menti államokra, és növelte a regionális feszültséget.
